Évről évre magasabb a légkör szén-dioxid-tartalma a szén és szénhidrogének (kőolaj, földgáz) égetése miatt, ezzel összefüggésben az átlaghőmérséklet világszerte emelkedik: egymást érik a rekordmeleg évek. Minderre válaszként bezárják a szénerőműveket, támogatják a megújuló energiaforrások térnyerését az áramtermelésben, sőt egyes országok, valamint az Európai Unió is azt tervezgeti, mikorra és miként válhat karbonsemlegessé, azaz egyáltalán nem növelnék tovább a légkör szén-dioxid-tartalmát.
A zöldkötvény, amelyet klímakötvénynek is neveznek, elvileg ugyanolyan kötvény (fix jövedelmet, kamatot fizető befektetési eszköz), mint bármilyen más hasonló értékpapír, egy lényeges különbséggel: az általa szerzett forrásokat kizárólag környezetvédelmi, ezen belül leginkább klímavédelmi beruházások megvalósítására fordítják. Ehhez persze önmagában nem lenne szükség egy külön kötvénytípus létrehozására, de azáltal, hogy a klímavédelem elismerten a legtöbb ország és az egész emberiség egyik legfontosabb kérdése lett, egy önálló kötvénykategória lehetővé teszi, hogy mind a kibocsátókban, mind a kötvények vásárlóiban, mind a kormányokban tudatosodjon az adott kötvény célja.
Fotó: Teknős Miklós
Ennek jelentősége, hogy az állam adókedvezményt, esetleg adómentességet vagy adóhitelt biztosíthat a kötvényhez, hogy támogassa azt: vonzóbb befektetési eszköz legyen, mint más eszközök, egyúttal a kibocsátókat is ösztönözze a klímavédelmi beruházások megvalósítására. A kibocsátók hírnevét javítja egy ilyen kötvény, hisz a közvélemény ezáltal környezettudatosnak ismeri el őket, ugyanakkor az intézményi befektetők, mint például befektetési és nyugdíjalapok is szívesen vesznek belőle. Befektetőik méltányolják ezt, még akkor is, ha esetleg valamivel kisebb az általa elért hozam, mint más beruházásoknál.
Az első tényleges zöldkötvényt a Világbank bocsátotta ki 2008-ban, de érdemben 2016-ban futott fel a kibocsátás: az előző évi egymilliárdról 92 milliárd dollárra. Az Apple volt az első technológiai cég, amely hasonló értékpapírt dobott piacra, az első országként pedig Lengyelországot jegyzik. A legnagyobb régiós állam 2017 elején 750 millió euró értékben bocsátott ki klímakötvényt. Célja elsősorban a szél- és napenergia felhasználásának bővítése, de a vasút villamosítása és az erdőtelepítés is szerepelt a megvalósítandó feladatok között.
