Nagyot zuhantak a kínai részvények

Egy hét szünet után kinyitottak a kínai tőzsdék, és rögtön nagyot zuhantak: a legfontosabb index, a Sanghai Composite majdnem nyolc százalékkal zárt lejjebb hétfőn, de napközben kilencszázalékos mínuszban is járt; a zuhanás mértéke sok részvény esetében elérte a tíz százalékot. Ázsia többi tőzsdéjén ugyanakkor legfeljebb egy százalék körüli visszaesés mutatkozott, sőt Hongkong pluszban zárt. Eközben az európai tőzsdék emelkedtek, és Amerikában is erősen kezdtek a piacok.

Maszkos emberek a hongkongi tőzsde kijelzője előtt. A kereskedés leállása nagyobb ijedelmet okozott, mint ha nem lett volna szünet Fotó: JEROME FAVRE Forrás: MTI/EPA/Jerome Favre

Viszonylag ritkán történik meg, hogy egy ország értékpapírjai szokatlanul nagymértékben mozdulnak el, miközben máshol teljesen szokásos ármozgások zajlanak. Kína esetében azonban most van egy döntő momentum: a holdújév olyan hosszú ünnep, hogy ilyenkor a tőzsdék is több napra bezárnak. Ha pedig sokáig nincs tőzsde, az árakba nem tudnak beépülni az időközben zajló folyamatok, nem teljesülnek a megbízások, és ilyenkor a pszichológiai hatás is felerősödik: akik el akarnak adni, egyre idegesebbek, egy hétig tehetetlennek érzik magukat, és mire végre kinyit a piac, gondolkozás nélkül, bármilyen áron hajlandók megszabadulni az értékpapírjaiktól.

Hasonló esetre többször volt már példa: a legemlékezetesebb ezek közül talán a 2001. szeptember 11-e utáni helyzet. A terrortámadások New Yorkban közvetlenül a tőzsde és általában a pénzügyi negyed mellett történtek. A károkozás olyan óriási volt, hogy az infrastruktúra is tönkrement, ezért több napra fel kellett függeszteni a kereskedést. A merényletek szerdán zajlottak, s még aznap délelőtt felfüggesztették a kereskedést, és csak a következő hétfőn nyitottak újra a pia­cok. A köztes napokon a világ más tőzsdéi nyitva voltak, és noha az árak estek, nem volt pánikszerű a befektetők viselkedése. Amerikában viszont öt nap alatt úgy felerősödtek a hatások, hogy nemcsak az első napon, de egész héten tartott a zuhanás. Utána viszont hatalmas korrekció, felpattanás következett, ami azt jelzi, hogy túlzott volt a pánik, folyamatos kereskedés mellett valószínűleg lényegesen kisebb lett volna az ingadozás.

Maszkos emberek a hongkongi tőzsde kijelzője előtt. A kereskedés leállása nagyobb ijedelmet okozott, mint ha nem lett volna szünet
Fotó: MTI/EPA/Jerome Favre

A mostani kínai helyzetben nyilván az is szerepet játszott, hogy a koronavírus a legnagyobb mértékben Kínát sújtja, ráadásul az országot a világ lényegében karanténba zárja: a szomszédos országok lezárják a határaikat, a légitársaságok leállítják kínai járatai­kat, sőt a kínai állampolgárok mozgását is korlátozzák egyes országok, máshol kitiltják őket. Ilyesmire még sosem volt példa, ezért érthető, hogy a befektetők megijednek, hogy milyen hatása lehet mindennek Kína gazdaságára nézve. Egy hét kihagyás pedig olaj a tűzre – felerősíti a pánikot.

Ezek után érdemes megnézni, mi történt, amikor Kínában hasonló járvány tört ki. 2003-ban bukkant fel a SARS-vírus, amely kezdetben ijesztőnek tűnt a halálozási arányok miatt, és a WHO akkor is globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. A tőzsdei visszaesés akkor azonban csak mérsékelt volt: a hongkongi index 3,85 százalékkal került lejjebb, a japán Nikkei csaknem hat százalékot csökkent egy hónap alatt, ekkor érte el a mélypontját. A kínai Sanghai Composite viszont mindössze 2,5 százalékot esett az első napokban, majd emelkedni kezdett, olyannyira, hogy egy hónap múlva már hétszázalékos pluszban is járt. Mire a WHO kimondta, hogy a járvány véget ért, mindhárom index magasabban volt, mint a járvány kitörése előtt.

A világban összességében most sem volt jelentős visszaesés. Hogy Kínában elsősorban a hosszú szünet okozta-e a túlzott reakciót, vagy a befektetők valóban súlyosnak ítélik meg a helyzetet folyamatos kereskedés mellett is, azt a következő napok árfolyammozgása fogja megmutatni.