Negyedszázada egyetlen ember vitt csődbe egy egész bankot

Huszonöt év telt el azóta, hogy Szingapúrban egy bróker, Nick Leeson túlzott kockázatokat vállalva akkora veszteséget halmozott fel, amely csődbe vitte a régóta működő, patinás brit Barings Bankot.

Az azóta megszűnt brit Barings Bank alkalmazottja, Nick Leeson a Nikkei index emelkedésére játszott Fotó: Issei Kato Forrás: Reuters

Huszonöt év telt el azóta, hogy Szingapúrban egy bróker, Nick Leeson túlzott kockázatokat vállalva akkora veszteséget halmozott fel, amely csődbe vitte a régóta működő, patinás brit Barings Bankot, amelynek még az angol királynő is ügyfele volt. Nick Leeson, aki a bank szingapúri részlegében a származékos ügyletek osztályának vezetője volt, akkora fedezetlen, ellenőrizetlen spekulatív pozíciókat nyitott, amelyeken végül több mint egymilliárd dolláros veszteség keletkezett: a bank szabad pénzállománya ennél jóval kevesebb volt, így ezzel az intézmény csődbe is ment, az ING Bank vette át jelképes egy font összegért.

Leeson feladata az volt, hogy kis kockázatú, úgynevezett arbitrázs ügyletekkel keressen pénzt bankjának, amelynek nyereségéből jutalékot kap. Ez gyakori konstrukció napjainkban is, viszont szigorúan meg van határozva, milyen ügyleteket és milyen összegben, mekkora kockázatvállalással nyithatnak. Ráadásul kevés olyan tehetséges ember van, aki képes az ilyen ügyleteket folyamatos nyereséggel bonyolítani, így őket elég nagy megbecsülés övezi.

Kezdetben Leeson is kis összegű ügyleteket nyitott, amelyek lényege az volt, hogy a japán Nikkei indexre az oszakai, illetve a szingapúri tőzsdén kötött határidős ügyletek közti kis eltéréseket megnyerje. Ezt ma már gépi programok is elvégzik, akkor azonban még kevesen fértek hozzá az adatokhoz, így a banki bróker jó helyzetben volt. Csakhogy aztán Leesonnal elszaladt a ló: egyre nagyobbra vágyott, és elkezdett a Nikkei index emelkedésére játszani, nagy tőkeáttéttel (amikor a meglévő pénz sokszorosáért nyithat pozíciót).

Az azóta megszűnt brit Barings Bank alkalmazottja, Nick Leeson a Nikkei index emelkedésére játszott
Fotó: Reuters

Sokáig be is jött a stratégia, ám az 1995. január 17-i kobei földrengés után összeomlottak a részvényárfolyamok, és Leeson pozícióin óriási veszteség keletkezett. Ezt a bróker először a könyvelés meghamisításával fedte el, majd amikor tarthatatlan lett a helyzet, február 23-án beismerő levelet küldött a bank vezetőjének, egyúttal elmenekült Szingapúrból. Három nappal később már nem is működött önállóan az 1762-ben alapított bank, Leesont pedig elkapták, és Szingapúrban hat és fél év börtönre ítélték.

Joggal merül fel a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy a banknál semmit nem vettek észre a bróker tevékenységéből? Ez úgy volt lehetséges, mint kiderült, hogy nemcsak a derivatív ügyletekért, de azok elszámolásáért is Lee­son volt a felelős, és nem volt beépítve többszörös ellenőrzés a folyamatokba. Ma már ez ebben a formában nem fordulhatna elő, mivel a számítógépes rendszerekbe eleve több ellenőrző program van betervezve, így bizonyos összeghatár feletti ügyleteket nem is tudnak megkötni.