Miután a szél- és a napenergiás beruházások lendületének lassulása nem ad okot optimizmusra, egyes gazdasági vezetők és konzervatív politikusok a növekvő energiaárak (2019-ben rekordmagasságba értek az áramárak) és a fenyegető kapacitáshiány közepette a nukleáris energia kivezetésének felfüggesztését kérik. Olyan vélemények is hallhatók, amelyek a szénerőművek rendszerben tartása mellett érvelnek.
A németországi ipar és autóipar képviseletében Arndt Günter Kirchhoff a fent említett tévéműsorban a szénerőművek 2038-ra tervezett bezárását nyitott szívműtétnek minősítette.
Szerinte a fenntartható energetikai átállásnak társadalmi közmegegyezésen kell alapulnia: hálózat- és infrastruktúra-fejlesztés nélkül nem lehetséges több tiszta villamos energiát termelni (a tervezett, 5900 kilométernyi nagyfeszültségű vezetékből mindössze 300 kilométernyit építettek meg), illetve számolni kell a szénbányák bezárásának szociális hatásaival is. Eközben pedig – fűzte hozzá – a német gazdaság számára a mindenkori ellátást is biztosítani kell, hiszen egy rövid áramszünet is az informatikai rendszerek, robotok leállását, komoly üzemzavarokat eredményezhet.
– Valamennyi szén- és atomerőmű bezárásának adott a dátuma. Németország azért nem tud ambiciózusabb szén-dioxid-kibocsátási számokat megcélozni, mert az atomerőművek bezárásával 9000 MW villamos kapacitástól esik el az ország 2021–2022-ben – mondta Peter Altmaier, hangsúlyozva, hogy a kormány felelőssége a folyamatos áramellátás biztosítása, ha ezt nem teszi meg, akkor az áramszünetek miatt nem a klímaaktivistákat hibáztatják majd, hanem az államvezetést.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!