Erősödik az igény a falusi csokra

Többségükben ingatlanvásárlásra és annak felújítására vették fel a falusi csokot a családok a támogatás első időszakában, vagyis sokan költöztek a támogatás segítségével – derül ki lapunk összeállításából. A tavaly július óta elérhető falusi csok olyan ingatlanpiaci szempontból fehér foltnak számító helyekre is elért, ahol korábban nem volt forgalom. Mivel kelet-magyarországi megyékben élnek a legtöbben a támogatással, a házfelújítások és korszerűsítések mind több munkát adhatnak a rosszabb helyzetben lévő térségekben is.

– Az ugyanakkor egyértelműen kijelenthető, hogy a családok ingerküszöbét elérte a támogatás, és valamelyest megnőtt a vonzerejük az érintett, adott esetben hátrányos helyzetű falvaknak. Kicsit zárulni kezdett az olló, azaz a korábbi óriási különbségek ha kicsit is, de csökkentek – magyarázta Balogh László. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a falusi csok bevezetése előtt az összes ingatlankeresés mintegy 6-6,5 százaléka irányult ezekre a településekre, a falusi csok bevezetése óta viszont az összes érdeklődés 9 százaléka.

A portál adatai szerint valamennyi megyében kirajzolódik az említett különbség. A 2019. július és 2020. feb­ruár közötti időszak adatait az egy évvel korábbiakkal összevetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 52, Békés megyében 47, Baranya megyében 36, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 30, Tolna megyében pedig 28 százalékkal nőtt az érdeklődés a falusi csokos települések ingatlanjai iránt.

Érdekesség, hogy a falusi csokkal gyakran együtt emlegetett Pest megyében (mint Budapest vonzáskör­zete), valamint Somogy és Veszprém megyében (mint Balaton-parti helységek) az említettnél jóval kisebb, alig tízszázalékos volt csak a felfutás a keresésekben. Eközben az is szembetűnő, hogy Pest megyében is 20 százalékkal megcsappant az érdeklődés, ha a nem falusi csokos településeket nézzük, Buda­pesten pedig 32 százalékos a csökkenés éves alapon.

– Leginkább a kelet-magyarországi megyékben élénk az érdeklődés a falusi csokra. Ez azért is fontos, mert a támogatás felújításhoz van kötve. Vagyis nemcsak arról van szó, hogy az ingatlantulajdonos esetleg több pénzt kap a házáért, hanem az egésznek gazdaságélénkítő hatása van. A felújítás helyi­ek­nek ad munkát, amelyről számlát kell adni, és ha egy adott környéken már öt-tíz ilyen korszerűsítés zajlik, az érdemi hatást jelent – fejtette ki Balogh László, utalva arra, hogy ez év elejétől a falusi csokos kistelepüléseken már nem csak a támogatás milliói fordíthatók korszerűsítésre, de ötmillió forint erejéig vissza lehet igényelni az áfát a felújí­tási munkákból.

A portál megyei bontású érdeklődéseket mutató adatai nagyjából a tényleges igénylésekkel hasonlót rajzolnak ki. Az OTP Bank lapunkat arról tájékoztatta, hogy a legtöbb igénylés Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyéből érkezett hozzájuk. A Takarékbank Borsodból, Szabolcsból, valamint Békés, Hajdú-Bihar és Heves megyéből fogadta be a legtöbb kérelmet a falusi csokra.

Főleg nagycsaládosok

Az első fél év során több mint 4300 kérelem érkezett az OTP Bankhoz a falusi csokra, ami csaknem 25 milliárd forint támogatási igényt jelent – tájékoztatta lapunkat a pénzintézet. A támogatások átlagos összege 5,7 millió forint, míg a falusi csok mellé is felvehető kedvezményes hitelből jellemzően 6,7 millió forintot kértek a családok. Az OTP-nél az igénylők hatvan százaléka vásárlásra és korszerűsítésre, míg tízből négyen saját ingatlanjuk felújítására kérték a támogatást. A jelek szerint főként nagycsaládosok élnek a lehetőséggel: 55 százalékban három gyermekre tekintettel kérték a falusi csokot, 40 százalékban pedig két gyermek után. A Takarékbank lapunkkal azt közölte, hogy hét hónap alatt (tavaly júliustól idén január végéig) 821 igénylést fogadott be, ezek közül mintegy 450 szerződést kötöttek már meg. Ez 3,8 milliárd forint támogatási igényt jelent, amelyből 2,2 milliárd forint a már leszerződött összeg. A pénzintézetnél hatmillió forint a jellemző támogatási összeg. Érdekes, hogy a Takarékbanknál pontosan ugyanaz az arány, mint az OTP-nél, azaz hatvan százalék vásárol és felújít, negyven százalék pedig a saját ingatlanját korszerűsíti, bővíti. Tájékoztatásuk szerint az ingatlanvásárlásos konstrukcióval főleg a háromgyermekesek élnek, míg csak a felújítás elsősorban a kétgyermekesek körében jellemző.