Már gyógyul Pécs tájsebe

Az ütemtervnek megfelelően az év elejére már 650 ezer köbméter meddőanyagot helyeztek vissza a Pécs melletti Karolina-külfejtés bányagödrébe. A rekultiváció során százhúsz hektárnyi terület nyeri vissza az eredetihez közelítő állapotát: a mintegy fél évszázada csúfoskodó tájsebnek még évek kellenek a teljes gyógyuláshoz.

2020. 03. 02. 11:30
Százhúsz hektáron állítják vissza az eredeti állapotot Fotó: MTI/Sóki Tamás
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két éve annak, hogy elkezdődött a tájrendezés a pécsi Karolina-külfejtés területén. Az egykori külszíni szénbányában 1968-tól több mint három évtizeden keresztül folyt a kitermelés, egészen 2004-ig, amikor a pécsi hőerőmű működését földgáz-, illetve fásszárú biomassza felhasználásúra állították át – idézte fel a Pannon Hőerőmű Zrt.

A társaság irányításával zajlik 2018 óta a négyszáz focipályányi nagyságú területen a tájrendezés, amelynek során a nyolcvan méter mély bányatölcsér feltöltéséhez 9,6 millió köbméter korábban kitermelt meddőanyagot helyeznek vissza. Ezzel párhuzamosan a 28 méter mély bányató vizét folyamatosan szivattyúzzák. Az év elejéig 650 ezer köbméter talajt helyeztek vissza a bányagödörbe, a terület északnyugati részén fél hektáron pedig már kialakították a végleges terepfelszínt gyepesítéssel, később pedig fákat és bokrokat is telepítenek. Az idén további három hektáron jutnak el a gyepesítésig, és elkészülnek az erdőtelepítési tervek is. A társaság jelezte: a területen spontán nőtt akácos kivágása szükséges, az invazív faj helyett őshonos növényeket telepítenek. Összesen 120 hektáron állítják vissza az eredetihez hasonló állapotot.

Százhúsz hektáron állítják vissza az eredeti állapotot
Fotó: MTI/Sóki Tamás

– A tájrendezés az állam (a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.) és a bányát a rendszerváltás után megöröklő Pannon Hőerőmű Zrt. közös kötelezettsége. A társaság a munkát ezután is a vállalásainak megfelelően folytatja, a környezetvédelmi és munkabiztonsági előírások maradéktalan betartásával – hangsúlyozta Rudolf Péter vezérigazgató. A cégvezető mindezt nem véletlenül említette, hiszen a munkák lakott területhez közel zajlanak. Ezért a meddő kitermelése, szállítása és ledöntése csak a nappali órákban folyik, ami hozzájárul a munkabiztonság növeléséhez is. Várhatóan 2021 nyarára a lakóházakhoz legközelebb eső részeken kialakítják a végleges talajfelszínt. A porszennyezés kordában tartására hét mérési pontból álló mérőrendszert telepítettek a lakóövezetek mentén, de a földmunkákhoz locsológépet is alkalmaznak. A tájrendezés zajterhelését és a bányatóból kiszivattyúzott és a környezetbe bocsátott víz minőségét is rendszeresen vizsgáltatja a társaság.

A szakemberek ezzel együtt is nem várt akadályokkal szembesülnek. Február közepén például a munkagépek a lakott területhez közeli, nagy portartalmú részen kezdtek dolgozni, emiatt átmenetileg le kellett állítani, illetve csapadékosabb időszakokra kellett elhalasztani munkát. Mivel a locsolásos módszer nem lenne elég hatékony a kiporzás megelőzésére, a por lekötésére külön műszaki intézkedési terv készül.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.