Nem állhatnak le az építkezések

Egyelőre nincs komolyabb fennakadás az építkezéseken, az építőiparban, problémák elsősorban a szállítmányok késéséből adódnak, adott helyzetjelentést lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Szerinte az egyik legfontosabb, hogy a tervezői, előkészítő munkák ne álljanak le, mert az építőipari beruházásoknak kulcsszerepük lehet a gazdaság majdani újraindításában.

Továbbra is stratégiai a terület, amelynek nagy szerepe lesz a gazdaság újraindításában Fotó: Havran Zoltán

– Milyen hatása van a terjedő járványnak az építkezésekre?

– Jelenleg az építőipar a korábbi munkatempójának 85-90 százalékán dolgozik. Alapvetően nem a beruházás méretétől függ, hogy hol vannak nagyobb leállások, csúszások, átszervezések. Nem is attól, hogy magán- vagy állami, önkormányzati megrendelésről van-e szó. A koronavírus-járvány elsősorban ott okoz feszültséget, ahol jelentősebb létszámban vannak olyan munkások, akik nagy távolságról járnak az építkezés helyszínére. A vidékről akár napi, akár heti szintű ingázás például sok fővárosi építkezést érint.

– Mit vár a következő napoktól, hetektől? Ha súlyosbodik a járványhelyzet, leállnak az építkezések?

– Egyetértünk miniszterelnök úrral abban, hogy az egyik legfontosabb most az, hogy aki tud, dolgozzon, a munkahelyek pedig maradjanak meg. Ebben óriási segítséget jelent – amit ezúton is köszönünk –, hogy a kormány az új intézkedéseivel számos építőipari tevékenységi kört vont be a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata alóli mentességet élvező szakmák közé. Emellett a kisvállalati adó megfizetésében is történtek könnyítések. Ha a járványügyi helyzet rosszabbodna, az ÉVOSZ már több javaslatot kidolgozott a megváltozó körülmények idején szükséges intézkedésekre. Az egyik legnagyobb nehézség egyelőre az egymásra épülő munkafázisok megfelelő kezelése.

Továbbra is stratégiai a terület, amelynek nagy szerepe lesz a gazdaság újraindításában
Fotó: Havran Zoltán

– Mely területeket érintik már most a fennakadások?

– Elsőként a szállítmányok késésé­ben éreztük a gondokat. Olaszországból nagyon sokféle importáru érkezik, gondoljunk csak a szaniterekre vagy a csempékre, a fugázóanyagokra, a hőszigetelőkre. De nemcsak az olasz viszonylat akadozik, más nyugat-európai szállítmányok is, sőt a belföldi fuvarozás sem problémamentes. Az építőanyag-kereskedők tartják magukat, de nagyon úgy tűnik, ahogy sokan élelmiszerből, úgy egyesek építőanyagból spájzoltak be.

– Hogy oldják meg az építkezéseken a munkások egészségvédelmét?

– Sokan most maguktól is jobban odafigyelnek olyasmire, amire máskor talán kevésbé. A tisztálkodásnál, étkezéseknél fokozottan elővigyázatosnak kell lenni. A közepes és nagyobb vállalkozások biztosítják a megfelelő higiéniai lehetőségeket, a rendszeres fertőtlenítést – más kérdés, hogy a kisebb cégek hogyan tudják ezt megoldani.

Fotó: Kurucz Árpád

– Bármennyire digitalizálódó világban élünk is, az építőipar jellemzően a kétkezi munkáról szól. Mely területeken sikerül megoldani a távmunkát?

– A mérnöki, tervezői munkák egy része eleve digitalizált munkafolyamatokat, akár távmunkát jelent. Sokan dolgoznak ebben az új helyzetben otthonról, de a munka hatékonysága egyelőre nem a legjobb. Ki kell még alakulnia a személyek közti kommunikációnak, annak, hogy az egyes informatikai eszközöket, programokat miként hangoljuk össze, hogyan használjuk a megváltozott körülmények között.

– Ahogy említette, legfeljebb kilencvenszázalékos intenzitással folyik a munka. Hogy áll a későbbi beruházások, építkezések előkészítése?

– Sajnos az új projektek előkészítése lelassult. Pedig a járvány kiterjedése esetén a legbiztonságosabban éppen a tervezőmérnökök tudnának dolgozni. Az állami megrendeléseknél különösen érezni a lassulást, sőt leállni látszanak egyes előkészítő folyamatok. Érthető módon az állami intézményrendszer, a kormányzat figyelme most sok másra terelődik, de ezt a lassulást a munkaegészségügyi, járványügyi helyzet ilyen mértékben talán nem indokolja. Az építőiparnak kulcsszerepe van a hazai gazdaságban, számos területet integrál. A létesítmények tervezése, költségbecslése nem állhat le, már csak azért sem, mert készülni kell a nemzetgazdaság újraindítására is az építési-beruházási tevékenységekkel.

Gyors talpraállás

Az építőiparnak a járvány elmúlta utáni gyorsabb újraindulását segítheti, ha folytatódnak a válság előtt megkezdett tervezési folyamatok. A digitális eszközök erre minden lehetőséget megadnak, ezért a Magyar Mérnöki Kamara kiemelten fontosnak tartja, hogy a korábban megkezdett tervezési folyamatok ne álljanak le – közölte lapunkkal Nagy Gyula, a kamara elnöke. Szerinte a tervezési munkák folyamatossága segítheti, hogy a válság végén az építőipar gyorsabban térjen magához.