– Bármennyire digitalizálódó világban élünk is, az építőipar jellemzően a kétkezi munkáról szól. Mely területeken sikerül megoldani a távmunkát?
– A mérnöki, tervezői munkák egy része eleve digitalizált munkafolyamatokat, akár távmunkát jelent. Sokan dolgoznak ebben az új helyzetben otthonról, de a munka hatékonysága egyelőre nem a legjobb. Ki kell még alakulnia a személyek közti kommunikációnak, annak, hogy az egyes informatikai eszközöket, programokat miként hangoljuk össze, hogyan használjuk a megváltozott körülmények között.
– Ahogy említette, legfeljebb kilencvenszázalékos intenzitással folyik a munka. Hogy áll a későbbi beruházások, építkezések előkészítése?
– Sajnos az új projektek előkészítése lelassult. Pedig a járvány kiterjedése esetén a legbiztonságosabban éppen a tervezőmérnökök tudnának dolgozni. Az állami megrendeléseknél különösen érezni a lassulást, sőt leállni látszanak egyes előkészítő folyamatok. Érthető módon az állami intézményrendszer, a kormányzat figyelme most sok másra terelődik, de ezt a lassulást a munkaegészségügyi, járványügyi helyzet ilyen mértékben talán nem indokolja. Az építőiparnak kulcsszerepe van a hazai gazdaságban, számos területet integrál. A létesítmények tervezése, költségbecslése nem állhat le, már csak azért sem, mert készülni kell a nemzetgazdaság újraindítására is az építési-beruházási tevékenységekkel.
Gyors talpraállás
Az építőiparnak a járvány elmúlta utáni gyorsabb újraindulását segítheti, ha folytatódnak a válság előtt megkezdett tervezési folyamatok. A digitális eszközök erre minden lehetőséget megadnak, ezért a Magyar Mérnöki Kamara kiemelten fontosnak tartja, hogy a korábban megkezdett tervezési folyamatok ne álljanak le – közölte lapunkkal Nagy Gyula, a kamara elnöke. Szerinte a tervezési munkák folyamatossága segítheti, hogy a válság végén az építőipar gyorsabban térjen magához.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!