Videótelefonon is lehet egyeztetni a végrehajtóval

A veszélyhelyzet végéig nem lesznek idehaza kilakoltatások – döntött a kormány. A végrehajtói köztestület elnöke támogatja a lépést, Schadl György egyúttal megjegyezte: a mostani válságidőszakokhoz hasonló helyzetekben nem is igen észszerű árveréseket tartani.

A mostani időszakban nem is észszerű árveréseket tartani, ugyanis kevesen vásárolnak Fotó: Éberling András

A kormány felfüggesztette a kilakoltatásokat a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet idejére – derül ki a hétfő este kiadott kormányrendeletből. A jogszabály számos részletet is tisztáz, például azt, hogy az iratokat csupán postán, illetve elektronikus eszközzel kézbesíthetik a végrehajtók. Személyes ügyfélfogadás sem lesz, de a végrehajtóknak rendelkezésre kell állniuk az elektronikus kommunikáció csatornáin, illetve írásban, a végrehajtói iroda bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrénnyel.

Egyedi ügyben persze adható felvilágosítás, például videóhívás útján úgy, hogy az adós megmutatja személyazonosító okmányát.

Lényeges pont, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig helyszíni eljárás, hagyományos árverés nem tartható. Kilakoltatás csak a veszélyhelyzet megszűnése után lehetséges, de ha az november 15. és április 30. közé, vagyis a rendes téli kilakoltatási moratórium idejére esik, akkor kizárólag április 30. után üríthető ki a lakás, a ház.

A mostani időszakban nem is észszerű árveréseket tartani, ugyanis kevesen vásárolnak
Fotó: Éberling András

Az adósok lakóingatlanának elárverezése, valamint a lefoglalt gépjármű kivonása a forgalomból is csupán a veszélyhelyzet megszűnése után történhet meg.

A változtatásokat a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral egyeztetve alakította ki a kormány. A köztestület elnöke, Schadl György lapunknak az új szabályok kapcsán hétfőn úgy fogalmazott: a végrehajtói szakmának is megvan a maga társadalmi felelőssége, a kilakoltatások és a lefoglalások felfüggesztésével így nemcsak egyetértenek, de szorgalmazták is azt a döntéshozóknál.

– A mostani válságidőszakokhoz hasonló helyzetekben nem is igen észszerű árveréseket tartani – jegyezte meg az elnök. Ilyenkor ugyanis az érdeklődők, a potenciális vevők legnagyobb része nem vásárol: vagy azért nem, mert van ugyan pénze, de azt inkább biztonságban tartja, vagy azért, mert maga is elvesztette megrendeléseit, állását. Így a meghirdetett házak, lakások alacsonyabb áron találhatnának csak új gazdára, ez pedig az adósoknak kárt okozhat.

– A moratórium voltaképpen adósmentő, adóskímélő intézkedés. A megoldás ugyanakkor a hitelezők érdekével is egyezik, a végrehajtás lényege ugyanis az, hogy az adós kifizesse tartozását.

Erre pedig leginkább akkor nyílik lehetőség, ha az elmaradással küzdő fél esélyt kap a talpon maradásra. A mostani intézkedés lényegében ezt az esélyt adja meg – vélekedett Schadl György. Hozzátette ugyanakkor: jó tudni, hogy a tartozásokat nem törlik el, azokat vissza kell fizetni, de a végrehajtók most kilakoltatások felől nem intézkedhetnek.