Évek múlva heverheti csak ki a válságot az ipar

A válság hosszú távú kezelésére tett javaslatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az iparban és az építőiparban, mivel ezekben a stratégiai ágazatokban akár több évig is érezhető lehet a járvány miatti megtorpanás hatása. Az ipari szereplők, elsősorban a hazai kis- és középvállalkozói szektor életben tartásához, valamint a munkahelyek megőrzéséhez a szereplők szerint már rövid távon nélkülözhetetlen a jelentős állami támogatás.

Akár több évig is eltarthat az ipar és az építőipar talpraállása a koronavírus-járvány miatt hozott veszélyhelyzeti intézkedések kivezetését követően. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ezért nem csak rövid, de hosszú távú javaslatokat is megfogalmazott annak érdekében, hogy a munkahelyek megmaradjanak és a hazai kis- és középvállalkozói szektor, a magyar beszállítói lánc szereplői a válság végéig kitartsanak, majd újra tudják indítani tevékenységüket.

A munkahelyek megvédése most a cél

A kamara a következő két hónapra – az egészségügyi veszélyhelyzet fennmaradása mellett – arra figyelmeztetett, hogy már eddig is számos hazai ipari szereplő kényszerült leállni a multinacionális nagyvállalatok termelésének ideiglenes felfüggesztésével. A magyar szereplők nemzetközi beágyazottsága miatt ezek a leállások az értéklánc további területeire is kiterjednek, egy idő után pedig az egész lánc leáll. Rövid távon a munkahelyek megmaradását és a vállalkozások finanszírozásának fenntartását segítené a kamara.

Rövid távú intézkedések:

Ideiglenes (vészhelyzeti) részmunkaidő elrendelése

Munkahelymegtartó bértámogatások bevezetése

Munkahelymegtartó válsághitel kialakítása

Állami kedvezményi rendszer a munkáltatói felmondással járó fizetési kötelezettségek teljesítésére

A munkaidőkeret-gazdálkodás időtartamának ideiglenes kiterjesztése

A szabadság kiadására vonatkozó szabályok felfüggesztése

A kkv-k beruházási, fejlesztési hiteleinek átütemezése

A cégek likviditásának garantálására kedvezményes hitelek bevezetése

Ahol nincs leállás, ott a termelés fenntartása minél hosszabb ideig

A határok átjárhatósága

Az uniós pályázatok és hazai beruházások utáni gyors kifizetés

Munkahelymegtartó, válságkezelési kkv-pályázatok, uniós támogatásból

Készlet faktoring

Helyi iparűzési adó mérséklése, elengedése

A munkahelyek megtartásához a javaslat szerint elengedhetetlen az állami hozzájárulás, elsősorban bértámogatás, illetve adó- és járulékkönnyítések formájában. Nélkülözhetetlen a foglalkoztatással kapcsolatos járulékok elengedésének, mérséklésének kiterjesztése újabb ágazatokra, például az autóiparra, vagy a feldolgozóiparra, az ágazatok folyamatos vizsgálata mellett.

A közvetlen intézkedések közt szerepel az ideiglenes részmunkaidő elrendelés lehetőségének bevezetése a piaci vészhelyzet időtartamára, ezzel megőrizhető a magasan képzett, és régóta a vállalkozásnál dolgozó munkaerő. Az igénybevétel feltételként szabható, hogy a megrendelésállomány visszaesése legalább a cég dolgozóinak 10 százalékát érintse. A részmunkaidő időtartamára csökkentett munkabért fizetnénk a munkaadók, illetve ehhez a kormányzat további keresetkiegészítést garantál.

Azon munkavállalóknak, akik nem tudnak otthonról munkát végezni, alapbérük 50-70 százalékát szükséges biztosítani, az összeg 40-50 százalékát állami forrásból kell előteremteni, a bértámogatást a válsághelyzet megszűnését követően pedig legalább három hónapig fenn kell tartani. A rendkívüli helyzet elmúltával ezen dolgozók részére elő lehet írni, hogy a munkavégzés nélkül otthon töltött idő 20 százalékát az év folyamán túlórapótlék nélkül le kell dolgozni. A vállalat részéről juttatott csökkentett bér azonban legfeljebb 1-2 hónapig tartható fent, a kkv-k döntő részének nincs tartaléka egy ilyen konstrukciót tovább finanszírozni.

Hatékonyabb segítség lenne az MKIK szerint az osztrák, holland, német típusú bértámogatás: az árbevétel jelentős, akár 20-50 százalékos csökkenésénél gyorsított eljárásban kapjon a vállalkozás fix támogatást, például 120-150 ezer forintot havonta a munkavállalók nettó bérére, az szja és járulékok részbeni, vagy teljes elengedése mellett.

Munkahelymegtartó válsághitel bevezetésére is javaslatot tett a kamara. A vállalkozásoknál foglalkoztatottak egy közös munkáltatóval közös nyilatkozattal kérhetik, hogy a munkavállaló igénybe vehessen munkahelymegtartó személyi hitelt. A javasolt hitelkeret legfeljebb havi 150-170 ezer forint között mozogna. A munkahelymegtartó hitelnél alapvető, hogy igénybe lehessen venni a munkáltató által biztosított csökkentett munkabér kiegészítésére is. A hitelek egy része későbbi kormányzati döntés függvényében és a megfelelő kiemelt kedvezmény szempontrendszer kialakítása után bértámogatássá alakulhatna át, tehát elengednék.

Állami kedvezményi rendszer kialakítását javasolják a szereplők a munkáltatói felmondással járó fizetési kötelezettségek teljesítésének érdekében. Azok a szereplők, akik más támogatások bevezetése ellenére sem tudják a munkavállalókkal a munkaviszonyt fenntartani, a munkáltatói felmondással járó fizetési kötelezettségek teljesítésére állami támogatási konstrukció kidolgozása lenne sürgető. Amennyiben ez elmarad, sok vállalkozás csődhelyzetbe kerül és ezzel együtt a munkavállalók mindennapi megélhetése is veszélybe kerül. A javaslattal a munkavállaló folyamatos jövedelemhez jutna a felmondást követően, a vállalkozásnak pedig nem egyszerre jelentene terhet a fizetési kötelezettség.

A javaslatok között szerepel a szabadság kiadásánál a 15 napos bejelentési kötelezettség. Fizetés nélküli szabadság mellet pedig az állam vállalhatná át az egészségügyi járulékot.

A hazai kkv-k támogatására a kormány által már bevezetett hiteltörlesztési moratóriumot, tehát a terhek könnyítését, a finanszírozás elősegítését támogatja a kamara is. Emellett likviditást biztosító hiteleket javasol, további segítséget jelent, ha ezekhez egyszerűsített és gyorsított formában tudnak hozzájutni a vállalkozások.

Azoknál a termelő cégeknél, ahol még dolgozni tudnak, mert van alapanyaguk és megrendelésük is, ott biztosítani szükséges a termelés minél hosszabb fenntartását. A termelésüket fenntartani képest vállalkozásokat egyéni védőeszközökkel kell ellátni az egyéb járvánnyal kapcsolatos intézkedésekben pedig támogatni. Elengedhetetlen emellett az ellátási láncok működésének fenntartása érdekében a határok hatékonyabb, gyorsabb átjárhatósága a szállítmányozók részére.

Sok magas színvonalon gyártó beszállító már jelzést kapott japán, német és magyarországi székhellyel rendelkező multinacionális nagyvállalati vevőitől, hogy az elkészített terméket a gyárak bezárása miatt csak néhány hét, esetleg hónap után tudják átvenni. Ezek a beszállítást végző kkv-k vállalnák a folyamatos gyártást és a már érvényben levő szerződések, megbízások teljesítését, többségük alapanyaggal is rendelkezik, azonban a késedelmes átvételt és ebből származó fizetési nehézségeket nehezen tudják kezelni. A jelenlegi pandémiás helyzetre való tekintettel a legyártott gépek és egyéb berendezések beüzemelése sem lehetséges. Beüzemelés nélkül pedig nem kapnak teljesítési igazolást cégek és nem állíthatnak ki számlát. A készletből pedig nem tudnak béreket fizetni. A helyzet kezelésére a kamara azt javasolja, hogy a kormány hozzon létre egy olyan pénzügyi szervezetet, vagy meglévő pénzügyi szervezet tevékenységbővítésére, amely a szerződéssel igazolt, legyártott termékek ellenértékét a beszállító vállalkozásnak kifizeti, vagy meghitelezi, a cégek pedig állami támogatás fejében vállalnák a raktározást.

Képzésre fordítható üresjárat

Középtávra, a 2020. szeptember 30-ig tartó időszakban a vészhelyzeti intézkedések fokozatos kivezetése és enyhítése mellett a kamara a következő intézkedésekre koncentrálna:

Direkt képzési támogatások biztosítása

A tőke és hozam elengedése, vagy mérséklése a magyar állami eredetű tőkealapok exitjénél

Az építőiparban az etikai kódex bevezetése, a megkötött szerződések módosítása

A kamara úgy véli, a direkt képzési támogatások nagy segítséget jelentenének ahhoz, hogy amikor a kereslet helyreáll, felfrissült tudással felvértezett személyzettel tudnának újra lendületet venni a cégek. Ezzel az üresjáratokat továbbképzésre fordíthatnák a vállalkozások.

Az építőiparban a válságkezelési etikai kódex megalkotása iránymutatásokkal segítené kezelni a megrendelő és a kivitelezők vitájának rendezését, a vállalkozói szerződések módosítását, amely meghatározó lesz az ágazatban a következő hónapokban. Az építőipari megrendelések 60 százalékát idén az állam, a háttérintézményei és az önkormányzatok adják.

Évekig elkélhet a segítség

Nem lehet egy éven belül behozni sem a feldolgozóiparban, sem az építőiparban a várhatóan legalább két-három hónapos teljesítménycsökkenést, a koronavírus-járványnak egy éven túl nyúló hatásai lesznek – nyomatékosítja a kamara. A gazdaság újraindítása érdekében decentralizált fejlesztési programok tervezését és finanszírozását javasolják a kkv-k segítésére 2020. októbere után és jövőre is:

A hazai szereplők eladósodottsága ne növekedjen tovább

A nehéz időszak alatt államilag növelt keresletnövelés, beruházások útján

Az európai uniós pályázatok határidejének kitolása

A kamara ágazatsemlegesen javasolja bevezetni a további kormányzati intézkedéseket, egységes rendszerben. Kiemelték továbbá, hogy megfontolandó a korai nyugdíjazás visszaállítása, valamint a csődeljárás rendszerének jelen helyzetre alakítása. Az MKIK kiemelte: a javaslatokat a beérkező jelzések alapján állították össze, cél a minél több alternatíva összefoglalása.