Így mentenék meg a turizmust

A turizmus-vendéglátás ágazatot a különösen korán és negatívan érinti a válság. Az ágazatra gyakorolt negatív hatások a turizmus szinte teljes megszűnése miatt meghaladják a 2008-as pénzügyi válság idején tapasztaltakat, ami önmagában is indokolja az állami beavatkozást – olvasható abban a dokumentumban, amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ágazatspecifikus javaslatait tartalmazza.

A járvány miatt kialakult helyzetben a turizmus-vendéglátás területén állami intervencióra van szükség a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ágazatspecifikus javaslatait kidolgozó munkacsoport szerint. Ez azért fontos, hogy az ágazatban működő cégek tevékenysége folytatólagos maradhasson és megőrizhető legyen az emberi erőforrás és az általuk képviselt szaktudás.

Az elbocsájtások nagyságát és azok tovagyűrűző társadalmi hatását mérsékelni képes, állami beavatkozást igénylő javaslatokat két részre osztották: a vállalkozásokat segítő intézkedésekre és az ágazati munkavállalókat segítő lépésekre.

Az elképzelések rövid távú (azonnal, illetve két hónapon belül elindítandó) intézkedések közé tartoznak. Ezek fokozatos kivezetésének ütemezésével pedig középtávon (2020. szeptemberig) lehet ösztönözni a gazdasági tevékenység újraindítását – olvasható a dokumentumban.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén működő vállalkozásoknak kedvezményeket lehetne adni, hogy megtartsák a munkaerőt. Minél több dolgozót tart meg egy cég, annál nagyobb segítséget kaphatna. A minimális kedvezmény az állomány negyven százalékának megtartásánál lenne érvényesíthető.

Azt javasolják, hogy hozzák létre a Válság Kiegészítő Bér Alapot a Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás – Részalap megnyitásával. Amennyiben a munkáltató a garantált bérminimum legalább 20-60 százalékának kifizetését vállalja, az állam az alapból kiegészíti a munkavállaló bérét 60 százalékra (126 ezer forintra). Azt is kérik, hogy ehhez legyen lehetősége azoknak a vállalkozásoknak is csatlakozni, akik február-márciusban elbocsátották az alkalmazottaikat, abban az esetben, ha visszaveszik alkalmazottaik megfelelő hányadát. Jelentős segítséget ad a KATA kedvezmények kiterjesztése az összes turisztikai ágazatra, beleértve a szálláshely-szolgáltatást, utazásszervezést és vendéglátást.

A gazdaság és az ágazat újra indulását gyorsítja, ha a végig ott maradó dolgozókat fokozatosan vissza lehet állítani teljes munkaidőssé. Amennyiben egy cég elbocsátja a dolgozóit, akkor a gazdaság újra indulása esetén jelentős problémát és időveszteséget jelent míg ismét megtalálják a megfelelő munkaerőt.

A munkahely megtartást ösztönző kedvezmény lehetne az iparűzési adó és az építményadó csökkentése a turisztikai ágazat vállalkozásai részére, valamint a közüzemi fizetési kötelezettségek csökkentése vagy felfüggesztése. Az elmaradt összegeket a válságot követően, részletfizetéssel lehetne rendezni.

A bérleti szerződések, megállapodások befagyasztása szintén segítséget jelent. Az átmenetileg fizetésképtelenség közelébe került vállalkozók részére javasolják állami hitelek bevezetését. A csődöt jelentett vállalkozás ne legyen kötelezhető fizetésre a válság lezárultáig, amennyiben a csődeljárás részeként vállalja, hogy a válság után folytatni kívánja gazdasági tevékenységét.

A munkacsoport a következő kedvezményeket is szeretné érvényesíteni:

Júniustól maradjon 15 százalék vagy csökkenjen a szervízdíj adóvonzata, a válsághelyzet időtartamára.

2021 végéig ne kelljen turisztikai hozzájárulási adót fizetni.

Legyen 2021 végéig adómentes a SZÉP kártya feltöltése.

A SZÉP-kártyán lévő összegek felhasználhatóságának meghosszabbítása. Itt fontos az is, hogy a SZÉP-kártya kibocsátó bankja ne vonhassa le a törvényben engedélyezett havi maximum 3 százalék költséget, amivel munkavállaló elveszítené a SZÉP-kártya egyenlegének akár 36 százalékát is a meghosszabbítás ideje alatt.

Hangsúlyozottan önkéntesen jelentkezés alapján a szálláshelyek átmeneti átalakítása karantén vagy egészségügyi ellátás biztosítására alkalmas szálláshellyé, kompenzáció biztosítása mellett. A személyzet felkészítését célszerű egészségügyi (katasztrófa védelmi) szakemberek bevonásával biztosítani.

A munkavállalók munkahelyének megőrzése érdekében a következőket kérik:

A munkavállalók munkahelyének megőrzése és a garantált bérminimum 60 százalékának megfelelő (kb. 126 ezer Ft/hó) bér/jövedelem biztosítása. (Munkavállalói érdek, hogy a csökkentett bérhez csökkentett munkaidő párosuljon.)

Az elbocsátott munkavállalókat a következő módon segítenék:

Azonnali pénzügyi alap létrehozása, mely pályázati úton, és azonnali hatállyal megélhetési támogatást biztosít lakbér, közüzemi díjak és hitelek (akár részleges) fedezéséhez. Ez akár történhet hosszú lejáratú speciális hitel formájában is. A támogatásokat mértékét úgy kell meghatározni, hogy ez ne ösztönözzön a csökkentett munkabér visszautasítására.

A kilakoltatási moratórium azonnali bevezetése az utolsó hónapban, vagy a válság hatására a jövőben a munkahelyüket elvesztők részére, a válsághelyzet teljes időtartamára.

SZÉP-kártya összeg felhasználhatóságának bővítése, például élelmiszerboltban való fizetésre vagy adófizetésre (gépjármű-, ingatlanadó) is használható lenne, ezzel segítve a munkanélkülivé vált állampolgárokat

Az elbocsátott vagy a válság hatására jelentős bércsökkentést (pl. 40 százalék feletti bércsökkenés és 200 ezer Ft/hó alá csökkenő bér esetén) elszenvedő munkavállalók támogatása:

A közüzemi fizetési kötelezettségek felfüggesztése vagy átütemezése a munkavállalói oldalon a válsághelyzet időtartamára.

További SZÉP-kártya javaslat(ok):

A SZÉP-kártya különböző szolgáltatás „zsebei” közötti szabad átcsoportosítás lehetővé tétele, pl. szabadidő zseb használata a vendéglátás szolgáltatásokra.