Mentőövet kaphat az élelmiszergazdaság

A koronavírus-járvány mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra gyakorolt hatásainak enyhítését célzó átfogó javaslatcsomagot készített a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara élelmiszeripari munkacsoportja. A cél, hogy az élelmiszertermelés a veszélyhelyzet okozta korlátozások ellenére fennakadások nélkül biztosítható legyen, a vállalkozások pedig hosszabb távon is életben tudjanak maradni.

A szabad határátlépés biztosítása ugyanakkor nem csak az áruk, hanem a munkavállalók és a különböző ágazati szakemberek beutazásának szempontjából is fontos. Éppen ezért lehetővé kell tenni a folyamatban lévő mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások megvalósításához szükséges külföldi szakemberek beutazását, ahogyan a már meglévő gépek és eszközök javítását végző szakembereket is be kell engedni az országba. Az élelmiszeripari üzemek, különösen a kiemelt nemzeti létesítményekhez tartozó feldolgozók számára kiemelt jelentőséggel bír a határok túloldaláról ingázó munkaerő biztosítása. A javaslat kitér emellett egy adatbázis létrehozására is, amelyben a válság miatt bajba került ágazatokból elbocsátott munkaerőt tartanák nyilván. Őket szükség szerint ki lehetne rendelni az élelmiszeripari cégekhez.

Technikai munkanélküliség, mint áthidaló megoldás

A járvány miatti elbocsátások számát a technikai munkanélküliség bevezetésével lehetne mérsékelni a tervezet szerint. Az intézkedés keretében a munkáltató nettó munkabért biztosít a munkavállalónak, ugyanakkor mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal közterheinek fizetését felfüggesztik a korlátozás időtartamára. Bár az állam így elesik az adó- és járulékbevételtől, ugyanakkor az elbocsátott dolgozónak nem kell munkanélküli segélyt fizetnie.

Költségtérítés biztosítása a saját gépjárműhasználatra

Egyre több cég fizetne költségtérítést dolgozóinak annak érdekében, hogy a lehető legtöbben ne tömegközlekedéssel, illetve a vállalati buszjárattal, hanem saját gépkocsival érkezzenek az üzembe. A hatályos szabályozás ugyanakkor erre nem ad lehetőséget, ezért sürgősen biztosítani kellene, hogy közigazgatási határon belül is korlátozás nélkül – bármely esetben – alkalmazhassák a munkáltatók a költségtérítést, ráadásul adómentesen.

Szabadságok és táppénz

Sürgősen megoldást kell találni a kényszerszabadságon levő alkalmazottak helyzetére is. A szabadság hamarosan elfogy és fizetés nélküli szabadságra kellene az érintett munkavállalókat küldeni. A javaslat szerint, ha a munkáltató a munkavállalót fizetett távollétre küldi – kötelező karantén miatt például – , az állam vállalja át a távollét idejére a munkavállaló munkabérét, vagy biztosítsák, hogy a munkavállaló azonnali táppénzre legyen jogosult a kiesés idejére.

Munkahelyi étkeztetés adómentesége a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeknél

Meg kell teremteni a munkahelyi étkeztetés adómenteségét a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeknél. A járványvédelem ezeken a területeken kiemelt fontosságú – nemcsak a korona vírussal összefüggésben -, így ezeken a telephelyeken jelenleg a saját élelmiszer bevitele tilos.

A kritikus munkakörök dolgozóit veszélyhelyzeti pótlékkal ösztönöznék

Minden élelmiszeripari üzemben vannak olyan munkakörök, amelyek kritikusak az üzem működése szempontjából, a sok szempontból nélkülözhetetlen munkavállalókat vészhelyzeti pótlékkal vagy célprémiummal kellene arra ösztönözni, hogy szigorított munkarendben dolgozzanak, például karanténba kerülnének az üzem területén, más munkavállalóktól elzártan végeznék a munkát, céges járművel érkeznének a munkahelyre vagy akár a telephelyen lennének elszállásolva. Az állam ezt a költséget egy gyors és egyszerűsített pályázati rendszer bevezetésével átvállalhatná.

Elsőbbség a tesztelésben és a higiéniai eszközök beszerzésében

Az élelmiszertermelésben kiemelt jelentősége van a munkaerő egészségi állapotának, ezért a javaslatcsomag szerint fertőzésveszély gyanúja esetén az érintett cég alkalmazottait soron kívül tesztelni kell, ha erre az állami ellátásban nincs mód, akkor a feldolgozó üzemnek magánlaboratóriumban kell elvégeztetnie azt. A higiénia biztosítása kiemelten fontos, ezért sürgősen pótolni kell a tisztítószerek, a fertőtlenírőszerek és a szájmaszkok hiányát, a beszerzés során pedig az élelmiszeripari cégeknek elsőbbséget kell biztosítani.

Ágazati programok

A közétkeztetésben és az iskolatej programban résztvevő piaci szereplőknek értelemszerűen jelentős forgalomkieséssel kell számolniuk, veszteségeik finanszírozására állami támogatási rendszert kell kialakítani. Emellett szükségesnek látják egy nehézsúlyú sertés program elindítását is.

Állami intervenciós készletek létrehozása

A piaci zavarok és az értékesítési csatornák átrendeződése miatt az ágazatban jelentkező készletek a járvány ideje alatt átcsatornázhatók lennének egyfajta állami intervenciós készletbe. Az így felhalmozott élelmiszert eljuttathatják a karanténban lévő, vagy a rendkívüli egészségügyi ellátásban résztvevő személyeknek. Emellett meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a gyártó maga dönthessen az eladatlan készletek szavatossági idejéről. A feldolgozók a biztonság szem előtt tartásával, mérések és tesztek alapján meg tudják tenni.

Támogatások és beruházások könnyített feltételekkel

Az elnyert pályázatokkal kapcsolatos vállalások teljesítési határidejét automatikusan meg kellene hosszabbítani, az engedményt pedig a vészhelyzet lezárását követő 3 hónapig biztosítani kellene. A már megkötött támogatási szerződések esetében a megváltozott piaci körülmények miatt célszerű lenne a benne foglaltakat rugalmasan módosítani és a vállalt munkavállalói létszámtartási kötelezettséget eltörölni. A koronavírus negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében bevezetendő beruházási jellegű állami támogatásoknál európai uniós szintű könnyítéseket javasolnak. Az ágazati szakértők szerint így növelni lehetne a kormány mozgásterét az állami támogatások odaítélése során és az eddigieknél arányaiban nagyobb intenzitású fejlesztési támogatások odaítélését is lehetővé tenné.

Közétkeztetési pályázatok és raktározási támogatás

Közép távú javaslatként szerepel a tervezetkben a nehéz helyzetbe került élelmiszertermelő cégek bevonása a közétkeztetésbe. E szerint a közétkeztetéssel foglalkozó intézmények alapanyag beszerzésére pályázatot kellene kiírni, olyan magyar élelmiszeripari feldolgozással foglalkozó cégeknek, melyek magyar munkaerővel, magyar alapanyagból, Magyarországon, magyar élelmiszeripari termékeket állítanak elő. A magyar állam a hazai és a külföldi termékek árkülönbözetével támogathatná a magyar húsüzemeket, hogy megérje venni a drágább, de teljes egészében itthon előállított mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékeket. A felhalmozott raktárkészletek finanszírozásához pedig az állam támogatási rendszer kialakításával járulhatna hozzá.