Újdonság a hazai gyakorlatban, hogy a közjegyzők nem tartanak hagyatéki tárgyalást, hanem az előzőleg összegyűjtött adatok alapján döntik el, hogy melyik hozzátartozó vagy más jogosult milyen vagyontárgyakat örökölhet. A magyar jog szerint ugyanis kötelező tárgyalást tartani, ha a hagyatékban ingatlan is szerepel vagy ha az örökhagyó hajdan végrendeletet írt. Mint Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke lapunknak elmondta, a tárgyaláson résztvevő személyek pontosíthatják, kiegészíthetik, ellenőrizhetik a hagyatéki leltár adatait, emellett törvényes lehetőségük, hogy az örökségről a tárgyaláson egyezséget kössenek. Amikor például két testvér örököl, és két ingatlan az örökség, az érintettek dönthetnek úgy, hogy nem fele-fele arányú közös tulajdonuk lesz a két épület, hanem egyiket teljes egészében az egyikük, a másikat pedig a másikuk kapja meg. A közjegyző eszerint adja át a hagyatékot.

Fotó: Kurucz Árpád
Most, amikor a koronavírus-járvány miatt kerülni kell a személyes találkozást, hagyatéki tárgyalást sem tartanak – a kormány március végén így rendelkezett. A közjegyző emiatt a hozzá eljuttatott adatok alapján határozattervezetet készít. Az iratot elküldi az örökösöknek, s ők tizenöt napon belül írásban reagálhatnak. A határidő megtartása nagyon fontos, mert a jogosultak így juthatnak hozzá a legrövidebb időn belül a tulajdonhoz. A kamara elnökétől megtudtuk, hogy a közjegyzők több helyütt már kiküldték a végzések tervezeteit a körülbelül fél éve megindult hagyatéki eljárásokban.
Tóth Ádám hozzátette: ha az örökösök nem válaszolnak vagy nem 15 napon belül küldik meg a választ, a közjegyző nem adhatja át a hagyatékot, hanem csak később, a veszélyhelyzet megszűnését követően határozhat. A hozzátartozók ugyanakkor a tervezet nyomán levélben közösen tudathatják, milyen döntést szeretnének, s a közjegyző azt a jogszabály keretei közt figyelembe veszi.
Az évi százhúszezer hagyatéki eljárás 35-40 százaléka – évente változó mértékben – végrendelet alapján zárul le. A többi ügyben a vagyon a törvényes öröklés szabályai szerint, gyakran egyezség útján kerül a hozzátartozók nevére.