A karantén nyertesei és vesztesei

Úgy tűnik, a bankkártyák egyértelműen nyertesei lesznek a koronavírus-járványnak.

Úgy tűnik, a bankkártyák egyértelműen nyertesei lesznek a koronavírus-járványnak. Igaz, a bankkártyás vásárlások összege már a karantént megelőzően is dinamikusan emelkedett, a pandémia csak rásegített erre a folyamatra. A K&H 2020. március 27-e és 30-a között, a 18-65 év közötti, 500 magyarországi lakos körében végzett online kutatása arra kereste a választ, hogyan változtak a vásárlási és pénzügyi szokások a koronavírus járvány magyarországi kitörése (2020. március 11-e) előtti időszakhoz képest.

A járványhelyzetben látványosan visszaszorult a készpénzes fizetés és a bankfiókos ügyintézés. Az érintettek 58 százaléka korábban ritkábban fizetett készpénzzel, 51 százalékuk pedig kevesebbszer vett fel pénzt ATM-ből. A járványhelyzetben sokan betartották a javaslatot, és kerülték a személyes kapcsolatot pénzügyeik intézésekor is. A bankkapcsolattal rendelkezők 74 százaléka ritkábban keresett fel bankfiókot, 35 százalékuk pedig gyakrabban használta a bank- vagy hitelkártyáját – derül ki a belga kézben lévő nagybank friss kutatásából.

Mindezek ellenére a megkérdezetteknek még mindig 42 százaléka legalább olyan gyakran használja a készpénzt, mint a járvány előtti időszakban. Voltak, akik azt mondták, ha készpénzzel fizetnek, akkor jobban látják, hogyan fogy a pénzük, de többen azt hozták fel indokként, hogy ahol vásárolni szoktak, ott nem fogadnak el bankkártyát. Ugyanakkor arra is rávilágított a felmérés, hogy a mobilbankot és az internetbankot is egyre gyakrabban használják az azzal rendelkezők: előbbihez 21 százalék, utóbbihoz pedig 25 százalék fordul többször. A nagybank aktív mobilbankos ügyfeleinek száma – vagyis azok, akik havonta legalább egyszer belépnek a felületre –az idén januárban és februárban is több mint 33 százalékkal nőtt éves összevetésben. A K&H 2019 végén 450 ezer digitálisan aktív ügyféllel rendelkezett, mára ez a csoport 480 ezerre bővült.

Az otthoni karanténba kényszerülő lakosság körében jelentősen nőtt a vizsgált időszakban a házhozszállítással, online bevásárlások gyakorisága, de ez – legalábbis első lépésben – nem az új felhasználóknak köszönhető. Mindössze a megkérdezettek 1 százaléka mondta azt, hogy bár március 11-e előtt nem intézett online bevásárlást, a járvány kitörése óta viszont már volt erre példa. A rendszeresen internetező lakosság 47 százaléka korábban is vásárolt már a neten, változó gyakorisággal. Az online bevásárlások összege a járvány előtt átlagosan 17 ezer forintot tett ki, ám azóta – a rendelt mennyiség vagy a kosár összetételének megváltozása következtében – átlagosan 20 ezer forintra nőtt.