Örök kamatra kötelez a tőzsdemilliárdos terve

A jelenlegi krízis kezdete óta több javaslat is született a közös európai válságkezelő kötvény kibocsátására. Egy súlyos gond mindegyikkel van, a Soros-féle verzió viszont több sebből is vérzik.

Soros Fund Fotó: REUTERS/Thomas Peter

A koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági sokk hatására olasz és spanyol körök hamar felvetették olyan közös európai uniós kötvény gondolatát, amelynek lényege, hogy a fegyelmezett gazdálkodású országok finanszírozzák a fegyelmezetleneket. Sokkal szokatlanabb megoldást javasol Soros György: bocsássanak ki lejárat, azaz tőke-visszafizetés nélküli kötvényt, vagyis örökjáradékot, mégpedig 1500 milliárd euró értékben (ez az összeg az óriási olasz államadósság közel fele), mégpedig félszázalékos kamat mellett.

Nos, elsőre ijesztően hangzik az, hogy valaki sosem kapja vissza a pénzét, azonban a valóságban ez nem így van, hisz az örökjáradéknak van egy jelenértéke, attól függően, hogy milyen az aktuális, illetve a hosszabb távra elvárt kamatszint, így az ilyen kötvénynek piaca is van. Ha egy adott pillanatban fél százalék egy hasonló kötvény hozama, akkor ez a kötvény névértéken forog, ilyenkor nincs különösebb probléma. Ha az elvárt hozamszint még kisebb, névérték feletti lesz az árfolyam, viszont ha az elvárt hozam magasabb, és lássuk be, hogy hosszabb távon ennek jóval nagyobb az esélye (ha másért nem, azért, mert a jegybankok inflációs célja 2–3 százalék közötti), akkor viszont az árfolyam esik, nem is keveset (egyszázalékos elvárt hozamnál már csak a felét éri, kétszázalékosnál a negyedét).

Szokatlan megoldást javasol
Fotó: REUTERS/Thomas Peter

Befektetői oldalról tehát a kötvény igencsak nem tűnik vonzónak, kérdés, hogy egyáltalán ki akarna ilyen kötvényt jegyezni. Ha pedig le is jegyzik, de köztük vannak olyan befektetési alapok, nyugdíjalapok, amelyek esetében az esetleges veszteség az alapok befektetési jegyeinek tulajdonosait, köztük átlagemberek millióit érinti, máris jelentős társadalmi kár keletkezik. Kérdés ezek után, hogy hitelfelvevői oldalról mit jelent egy ilyen megoldás?

A lényeg az, hogy aki a kötvényt kibocsátja, örökös kamatfizetési kötelezettséget vállal, ugyanakkor azonnal pénzt kap, amit, mint tőkét, sosem kell visszafizetni. Ez elvileg jó is lehet és rossz is: hosszú távon az általa fizetendő kamat elértéktelenedik, hisz szinte kizárható, hogy hosszabb időtávon félszázalékos infláció legyen. Ha egy több országból álló szervezet veszi fel, amelynek nincs egy olyan közös költségvetése, amely nem engedi az egyes államok túlzott eladósodását, akkor számos probléma merül fel. Olyan kérdések adódnak, hogy például ki, mennyit kapna a pénzből a kibocsátáskor, és ki, milyen hányadát vállalja a kamatfizetésnek? Mire használhatja fel a pénzt, ezt ki határozza meg és ki ellenőrzi? Mi történik, ha valaki nem fizet?

Fizess, de hetedíziglen

Szinte biztos volt, hogy megjelennek a pénzügyi spekulánsok, akik javaslatokat tesznek a válságból fakadó költségek finanszírozására. A javaslatok haszonélvezői a pénzügyi befektetők lennének – erről beszélt a minap Orbán Viktor a Kossuth rádió reggeli műsorában. – Ha ezek között a befektetők között nem tűnt volna föl hazánk egyik legtehetségesebb fia, Soros György, azon végképp nagyon meglepődtem volna – fogalmazott a miniszterelnök. Emlékeztetett: a migráció esetében is megjelent egy „Soros-terv”. – Az volt az első, most pedig itt van Soros György „kettes számú terve”, amely úgy kínál pénzt az európaiaknak, hogy a tőkét nem is kell visszafizetni. Elég, ha a kamatot, de azt hetedíziglen – fejtette ki a kormányfő, aki arra is számított: a spekulánsok tervét ellenző Magyarország szavának gyengítéséért meg fogják támadni a magyarokat úgy, hogy diktatórikus módszerek alkalmazásával vádolják meg az országot. – Így akarták kikapcsolni a magyarokat és a szintén a sarkukra álló lengyeleket is – mondta. (MN)