Stabilizálódott a forint, de sokan játszanak gyengülésre

Nehéz logikus választ találni arra, hogy a tulajdonosok miért nem zárják short pozícióikat. Csak az lehet a magyarázat, hogy egyesek a forint további gyengülésére számítanak, vállalva a kamatveszteséget is. Ha a spekulálók most tömegesen a zárás mellett döntenének, az igen komoly forinterősödést okozna.

xx_forintarfolyam

A magyar monetáris politika az elmúlt években közismerten az egyik leglazább volt a világon, így sok piaci szereplő kezdett a hazai fizetőeszköz és néhány másik deviza kamatának különbségére játszani. Míg a forint rövidtávú kamata éppen csak nulla fölött volt, a másik két önálló visegrádi valuta, a lengyel złoty és a cseh korona esetében az adat másfél, illetve két százalék körül mozgott, nem is beszélve a dollárról, amelynek ugyancsak másfél százalék körül volt a kamatszintje.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb grafikonjai alapján a külföldiek kumulatív (összesített) spekulatív pozíciója 2016-ban még nulla volt, azonban ezt követően a forint elleni pozíciók aránya növekedni kezdett. E folyamat idén februárig tartott, amikor az állomány elérte a háromezer milliárd forintot (akkor nagyjából kilencmilliárd eurót).

A forint árfolyama ezzel párhuzamosan gyengült is: 2018-ban és 2019-ben kisebb mértékben, majd a folyamat idén felgyorsult, amiben már a koronavírus-járvány is jelentős szerepet kapott. Ebben az időszakban már a cseh korona és a lengyel złoty is nagyot veszített értékéből. A járvány okozta gazdasági károk enyhítése érdekében az MNB több intézkedést is hozott, többek között az alapkamat 0,9 százalékos szintjén egyhetes betéti eszközt biztosított a bankoknak, emellett szimmetrikus kamatfolyosót hozott létre az alapkamat körül, amelynek alsó széle –0,05, a felső 1,85 százalék.

A rövidtávú kamatszint mindezek hatására egy százalék fölé emelkedett, ugyanakkor a környező jegybankok kamatcsökkentései következtében a złoty és a korona esetében egyaránt egy százalék lett ugyanez a ráta, az amerikai dollár esetében pedig csupán 0,1-0,2 százalék. A forint elleni spekuláció ezáltal tökéletesen értelmét vesztette, azon kamatoldalról profitot elérni nem lehet, veszteséget annál inkább.

Az MNB sokat döntő, április 7-i lépése után a forint elleni spekulatív pozíciók mennyisége mérséklődni kezdett: nagyjából háromezer milliárdról 2900 milliárd forintra. A forint árfolyama stabilizálódott, a jelentős kilengések megszűntek, ami a jegybank deklarált célja volt. Mindezek után arra a kérdésre, vajon a tulajdonosok miért nem zárják a short pozíciójukat, vagyis miért tartja ilyen biztosan magát a még mindig óriási, 2900 milliárdos összeg, nehéz logikus választ adni. Legfeljebb azt lehet elképzelni, hogy a forint további gyengülésére számítanak, és ezért vállalják a kamatveszteséget is. Ha viszont mégis a tömeges zárás mellett döntenek, az igen komoly forinterősödéshez vezetne, hiszen ez óriási összeg a piac méreteihez képest. Ebben az esetben az árfolyam a jelenlegi 350-355 körüli szintről vélhetően visszatérne a válság előtti 335 körüli szintre az euróhoz viszonyítva.

Boros Imre: Nem ért véget a támadás

A forint elleni támadás veszélye egyáltalán nem múlt el, a magyar devizát rendszeresen a célkeresztjében tartó Soros György és köre mellett azonban bizonyosan vannak „hagyományosan” a nyereségre játszó befektetők is. Ám a forint pályája volatilis, azaz mindig lesz benne gyengülés, erősödés. E mozgásokra a jegybank éberen figyel, és biztosan számos fontos intézkedést hoz még – mondta lapunknak Boros Imre (képünkön). A közgazdász szerint a gyengülő forintra spekulálók mellett sokan úgy gondolkodhatnak, hogy a magyar gazdaság az egyik legígéretesebb a válság utáni talpra állást nézve, és ezért kivárnak. Egyelőre ugyanis a többség jól láthatóan még a magyar nemzeti valuta ellen megy. Boros Imre hangsúlyozta, a monetáris kondíciók szigorításával a Magyar Nemzeti Bank nagyon helyesen lépett, a forint tartós erősödéséhez azonban ez nem elég.

– A hazai monetáris politika irányítói törvényi feladatuk szerint védik a hazai fizetőeszköz értékállóságát, de ez nem egy vagy két nagy intézkedéscsomagot jelent, hanem folyamatos készenléti állapotot – fejtette ki Boros Imre, hozzátéve, hogy a befektetők ugrásra készen várják az MNB reakcióit, lépéseit.

Fotó: Mirkó István

Boros Imre felidézte, az április 7-i kamatemelés után jött is a várva várt megnyugvás a forint piacán, egészen 350-ig erősödött vissza a magyar deviza az euróval szemben. Sokan azzal számoltak, hogy miután megdrágul a forint elleni short pozíciók felvétele, a spekulánsok jelentős része zárja majd a nyitott pozícióit. A tények azonban nem igazolták a prognózist. Boros Imre szerint a forint árfolyammozgására spekulálók valószínűleg azért tartanak még mindig nyitva, mert várnak. Számukra – a háromezermilliárdból 2900 mil­liárd forintra spekuláló befektetőknek – még nem drágult meg annyira az üzlet, hogy ez elrettentse őket, és akár tömegesen zárják a pozíciókat.

Fontos látni, hogy a jegybanknak a forintra vonatkozó árfolyamcélja nincs. A gyenge magyar fizetőeszköz ugyanakkor több szempontból is értékelhető a közgazdász szerint. Nem jó például a hajdan régiós szinten is kiugróan magasra felpumpált, devizaalapú adósságteher szempontjából. És ez még akkor is így van, ha évről évre egyre nagyobb arányt képviselnek a finanszírozásban a forintforrások. Ugyanakkor az exportőrök számára kifejezetten előnyös, hiszen a gyenge forintból a külhoni valutáért, devizáért itthon többet kapnak. (H. É.)