Szigorúbb adószabályok az e-kereskedelmi multikra

Minden korábbinál szükségesebb lehet az internetes kereskedelemmel kapcsolatos szabályozások megújítása, amit a koronavírus-járvány tesz aktuálissá azzal, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet az e-kereskedelem irányába fordította a figyelmet – mutat rá friss elemzésében az Állami Számvevőszék. Megjegyzik, hosszú távon az internetes értékesítés tartós bővülése várható, ami eddig is növekvő hatással volt a költségvetési bevételekre.

2020.04.03. Online bevásárlás a koronavírus világjárvány alatt. Fotó: Móricz-Sabján Simon Fotó: ©Móricz-Sabján Simon

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elé került a hazai internetes kereskedelmi piac, a járvány miatt megváltozott fogyasztói szokásokkal ugyanis rohamosan gyarapodni kezdett az e-piac értékesítése. Megállapították, hogy 2010 és 2018 között a webáruházak növekvő forgalma évről évre gyarapította az áfabevételeket, egyúttal fokozta az adóelkerülés és az adóbázis csökkenésének kockázatát. Arra is felhívták a figyelmet, hogy tavalyelőtt a hazai elektronikus kiskereskedelem forgalmának több mint fele külföldi tulajdonú gazdasági társaságoknál realizálódott, így az ezzel kapcsolatos adóbeszedés kockázatot jelent.

– A vizsgált időszakban hazánkban jelentősen nőtt az internetről terméket vagy szolgáltatást rendelők aránya, növekedett az átlagos kosárérték, továbbá az egy online vásárlóra jutó éves átlagos online forgalom értéke – mutatnak rá az ÁSZ elemzői, megjegyezve, hogy leginkább a nagyvállalatok forgalma bővült. Ez a számok szintjén úgy jelentkezett, hogy az internetes üzletekben belföldön realizált bevételek 54 százaléka az összes vállalkozás nyolc százalékát jelentő külföldi társaságoknál koncentrálódott. Ezzel szemben a hagyományos boltok száma 17 százalékkal lett kevesebb a nyolc év során, míg a vállalkozói kör is húsz százalékkal szűkült, akárcsak a logisztikai oldalon. – Vagyis a növekvő forgalmat mind a kereskedelem, mind a szállítmányozás-raktározás terén csökkenő számú vállalkozás állítja elő, és a forgalom nagyobb részét külföldi tulajdonú vállalkozások teljesítik – összegezték a szakértők.

Felidézik, hogy az ÁSZ márciusi elemzése a digitális gazdaság megadóztatásának aktualitásáról arra ösztönzi Magyarországot, hogy foglalkozzon a kérdéssel, mivel a jelenlegi szabályok a multinacionális cégeknek kedveznek leginkább, ami azt jelenti, hogy szinte teljesen mentesülnek a társasági adó fizetése alól, míg a tényleges szolgáltatás helye szerinti állam jelentős adóbevételtől esik el. Ennek kapcsán közpénzügyi kockázatokat tártak fel az áfabevételekkel, a fogyasztóvédelemmel, az adóelkerüléssel, a tisztességtelen piaci előny szerzésével, illetve a vámellenőrzéssel és vámbeszedéssel kapcsolatban. Ezeket ugyanis sem az uniós, sem a magyar szabályok nem tudták még teljesen kiküszöbölni, erre irányulnak a közeljövő jogszabályváltozásai, amelynek az érvényesülését segítő uniós projektekbe Magyarország is bekapcsolódott, a szükséges fejlesztéseket megkezdte – áll az elemzésben.