A különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslat összhangban van a kormány gazdaságpolitikájának fő céljaival, hozzájárul a gazdaság újraindításához, új munkahelyek létrehozásához és a meglévők megőrzéséhez – mondta el Orbán Balázs miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár a javaslat parlamenti vitája alkalmával szerda reggel. Felhívta a figyelmet arra, hogy világszerte jellemző a felzárkózó országokra a magas, 25 százalék feletti beruházási ráta, 2019 során Magyarországon a beruházási aktivitás több mint tizenöt százalékkal múlta felül az előző évit, a 2010-ben mért 20,2 százalékos emelkedés a második helyet jelenti az Európai Unióban. Az elmúlt években bejelentett beruházások összege révén középtávon megvalósult tőkekapacitások éves szinten 12 ezer és 20 ezer milliárd forint közötti összegre növelték hazánk exportteljesítményét, ami a jelenlegi kivitelnek 56 százalékát is jelentheti. Sorozatban másodszor került Magyarország a világ tíz legjobb befektetési célú országa közé – emelte ki Orbán Balázs.
A miniszterhelyettes elmondta, nem kötelező beruházással érintett területet gazdasági övezetté nyilvánítani, de ahhoz, hogy a lehetőséggel élni lehessen, gazdasági elemzés és hatástanulmány szükséges, és meg kell felelnie a beruházásnak további feltételeknek is. Olyan beruházások vagy bővítések helyszíne nyilvánítható különleges gazdasági övezetnek, amely beruházást korábban nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítottak és ötmilliárd forint teljes költségigény felettiek, valamint a megye teljes egészére jelentős hatást gyakorol, új munkahelyek teremtését szolgálja.
Ezt követően a megyei önkormányzatokhoz befolyó adóbevételeket a rendelet alapján célzottan lehet felhasználni, elsődlegesen azokon a településeken, amelyeket közigazgatásilag érint a beruházás. De természetesen, az átnyúló gazdasági hatások miatt más települések fejlesztésére, illetve az ottani beruházások támogatására is. Azt a rendszerváltoztatás óta fennálló problémát számos önkormányzat jelezte, hogy a beruházásokból származó adóbevétel egyenetlenül oszlik el a térségben. Ha figyelembe vesszük azt, hogy hazánk teljesítőképességének növekedésével egyre több beruházás érkezik, az azt jelenti, hogy egyre súlyosabbá válik ez a probléma: egy-egy önkormányzatnak jutó adóbevételt az határozza meg, hogy pontosan hol fekszik a beruházás. Pedig számos példa van arra, hogy a beruházás sokszor nagyobb hatással van munkaerőpiaci szempontból vagy infrastruktúra-használat szempontjából a környékbeli településekre, mint arra, amelyhez közigazgatásilag tartozik. Ez a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy igazságosabb forrásmegoszlást tegyen lehetővé a megyén belül, így a megyék térségjellege is erősödhet.