Válságállónak bizonyult a vasúti cargo Európa és Kína között

Jelentősen emelkedett a Kína és Európa közötti vasúti árufuvarozás az első négy hónapban, amit részben a kínai gazdaság újraindulása, részben a szárazföldi áruforgalom iránti bizalom növekedése magyaráz. Magyarországra is megérkeztek már az első távol-keleti szerelvények – közölte a Rail Cargo Hungaria.

Újabb konténervonat érkezett záhonyi átrakással Kínából a budapesti Rail Cargo Terminal – BILK-re – közölte a Magyar Nemzettel a Rail Cargo Hungaria (RCH). A Budapest és Jinan közötti vasúti teherforgalom élénkülését jelzi, hogy a következő időszakban csaknem hetente közlekednek majd erre a szerelvények. Júniustól pedig megkezdi heti rendszerességű közlekedését Záhonyon át magyarországi úticéllal egy újabb konténervonat Kína Changsha városából is. A kontinentális útvonalon egyébként Lengyelországon és Szlovákián keresztül már most is érkezik heti egy szerelvény Kínából.

A RCH kezelésében közlekedő, átlagosan 40-42 kocsiból álló vonatok a szárazföldi Selyemúton a tengeri fuvarozásnál lényegesen rövidebb idő alatt teszik meg a kínai ipari központok és Magyarország közötti több mint tízezer kilométeres utat. Az RCH statisztikái szerint április óta folyamatosan normalizálódik a távol-keleti áruforgalom, mégis akár őszig is eltarthat, amíg egyensúlyba kerülnek a szállítások.

Eközben Európa és Kína között mára helyreállt a vasúti áruforgalom, sőt, meghaladja a korábbi évek teljesítményét. A kínai Nemzeti Vasút közleménye szerint az év első négy hónapjában 2920 szerelvény összesen 262 000 TEU-t (szabványos méretű fém konténert) szállított, ami 24 százalékkal magasabb az előző évhez képest – olvasható az International Rail Journal honlapján. Egyedül áprilisban a nyugat felé irányuló áru 58 százalékkal, a keleti irányban pedig 29 százalékkal növekedett.

A tendencia nyilvánvaló a Rajna mellett fekvő Duisburg kikötője, Európa legnagyobb belvízi logisztikai központja által közölt számadatokban. Míg a létesítmény általában hetente 35-40 kínai vonatot kezel, ez a szám februárban csökkent, áprilisban ellenben 50-re emelkedett. A forgalom annyival bővült, hogy az orosz-lengyel határon torlódás alakult ki, a transzeurópai tehervonatok az Európába való belépésre vártak. Ellentétben a személyszállítással, amely leállt, a vasúti árufuvarozás továbbra is zavartalan. Az ok: a kínai vállalkozásoknál jelentős igény merült fel az Európában gyártott alkatrészekre, mivel már újraindították a gyártást.

Emellett a vasút fontos összeköttetést biztosít az egyéni védőeszközök Kínából Európába juttatásában.