Válsághatás: negyedéves veszteség az OTP-nél

Derült égből villámcsapásként hatott a járványhelyzet az OTP-re: az egy negyedévvel korábban még pénzgyárként működő bank veszteségbe fordult. A legnagyobb tétel egyszeri: óriási céltartalékot kellett képzeni a kockázatok miatt.

Az elmúlt években, negyedévekben megszokhattuk, hogy az OTP minden egyes negyedéves jelentése kiváló, az eredmény egyre csak nőtt úgy a hazai banknál, mint a külföldi leányoknál. Ennek részben az is az oka volt, hogy a korábbi kockázatok megszűnésével a bank felszabadította céltartalékait, hisz minden szép és jó volt, semmilyen negatív jelenség nem mutatkozott. A koronavírus-járvány és az általa okozott gazdasági válság által azonban szinte egyik pillanatról a másikra a 2008-as helyzetben találta magát a bank, legalább is ami a kockázatokat illeti. Újra meg kellett képezni a tartalékokat, nem is akármilyen összegben: 91,7 milliárdot különítettek el erre a célra.

Ez az eredményből levonásra kerül, tulajdonképpen az már önmagában egy pozitívum, hogy ilyen gigantukus tétel után csak 4 milliárd lett a bank vesztesége, ráadásul nem ez volt az egyetlen rendkívüli tényező: a törlesztési moratórium és a pénzintézeti különadó miatt 36 milliárdos korrekciós tétel is rontotta az eredményt. Ezek nélkül viszont még egész jó lett volna a negyedév (kétségkívül, a járvány hatása csak március közeoétől jelentkezett), a bankcsoport árbevétele 284 milliárd forint volt, ez a tavalyi évhez képest 18 százalékos növekedés, negyedik negyedéves 306 milliárdhoz képest viszont 7 százalék csökkenés (ezzel együtt minden idők második legmagasabb negyedéves bevétele jött össze). Ha nem jelentkeznek az említett nagyösszegű rendkívüli tételek, igen szép profitja lett volna a banknak.

A bank korábbi várható idei lves előrejelzését visszavonta, és nem is ad ki helyette újat, mivel jelenleg olyan sok a bizonytalansági tényező a járvánnyal és annak gazdasági hatásaival kapcsolatban, hogy ennek nem lenne értelme. Ennek megfelelően a részvény árazását is nagyon nehéz megítélni, legfeljebb feltételezett jövőbenis szcenáriók alapján lehetne számításokat végezni, ezek azonban igen eltérő számokat adnának.

Ami tény, hogy a részvény árfolyama korábbi 16 ezer forintos csúcsáról a felére esett, ennek a veszteségnek azóta csak kisebb részét dolgozta le, a negyedével jelentés után 9330 forint volt az árfolyam. Ennek oka vélhetően a nagyfokú bizonytalanság, amivel a befektetők ugyanúgy tisztában vannak, mint a bank vezetése. A befektetők abban bízhatnak, hogy a rendkívüli helyzet viszonylag hamar véget ér, jövőre lényegében már nyoma se marad, és visszaáll a normális gazdasági működés, itthon nagy növekedéssel: ebben az esetben a bank fokozatosan felszabadíthatná a most megképzett óriási tartalékot.

Hogy így lesz-e, attól függ, merre indulnak a gazdasági folyamatok a következő hónapokban az OTP működési területének országaiban.