A tőzsdén próbál szerencsét az otthon ülő amerikai ifjúság

Az unatkozó, munka nélküli amerikai ifjúság remek elfoglaltságot talált magának: az állami ingyenpénzzel a tőzsdén zsonglőrködik. Addig nincs baj, amíg a lufi ki nem pukkad.

Hetek óta ámulva nézi a világ, hogy a tőzsdeindexek, különösen az amerikaiak, történelmi csúcsukhoz közelednek (sőt a Nasdaq Composite meg is döntötte azt), miközben a fejlett gazdaságok soha nem látott recesszióban vannak. Ezt a példátlan helyzetet nem kis részben a jegybanki többletpénzek okozzák, leginkább az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed bocsátott különösen nagy összeget a piacra korlátlan eszközvásárlásai során.

A folyamatnak azonban egy érdekes oldalága is kialakult: nemcsak az államkötvényeiket a Fednek eladó alapok vásárolnak a tőzsdén, hanem a több millió munka nélkül maradt, de az államtól nagyvonalú segélyt, sőt egyszeri ingyenpénzt kapó ifjúság is úgy gondolta, hogy ha már idő is van, pénz is van, miért ne próbáljon szerencsét a tőzsdén. Először az lett feltűnő, hogy részvények egy kisebb, népszerű csoportja hirtelen felülteljesítő lett, a csordaszellem megtalált néhány kedvencet, persze nem teljesen véletlenül: ügyes spekulánsok, magukat influenszerként feltüntetve, rájuk irányítják a figyelmet.

A folyamat kisebb mértékben már a februári csúcsok előtt is mutatkozott, akkor persze még csak a hagyományos tőzsdézők vettek részt benne a járvány előtt. A válság kirobbanása után az árfolyamok összeomlottak, óriási veszteség keletkezett a részvényeken, azonban ez nem szegte kedvét az otthoni karanténban unatkozó, állami pénzzel ellátott ifjúság kedvét. Ők belevágtak az elenyésző jutalékkal végezhető online kereskedésbe, és amíg újra emelkednek az árfolyamok, nincs is igazán gond.

A hagyományos tőzsdézők közben mérgesek és elkeseredettek: akik Warren Buffett konzervatív lépéseit követik vagy a Goldman Sachsnak fizetnek portfóliókezelési jutalékot, jóval szerényebb hozamot érnek el, sőt veszteséges ügyleteik vannak, miközben az új kereskedők milliói által kedvelt részvénycsoport 60 százalékot emelkedett március óta.

Az ifjú kereskedők lépéseit persze figyelik azok az algoritmusok, amelyek a pillanat tört része alatt tudnak reagálni; például ha nagy keresletet észlelnek egy részvényre, gyorsan belevesznek. Így ezen algoritmusok működtetői is jól járnak most, sokan élnek a jegybanki és kormányzati ingyenpénzekből. Ezek a folyamatok azonban sosem működnek sokáig, hosszú távon nincs ingyen ebéd, a lufi kipukkad, a kedvenc részvények árfolyama összeomlik, az újdonsült szerencselovagok pedig visszamennek dolgozni, amikor megnyílik a gazdaság. A lufi kidurranásának időpontja persze nem megjósolható, bár az már jelenthet valamit, hogy a Fed hétről hétre csökkenti eszközvásárlási programja mértékét.

Az mindenesetre látszik, hogy a korlátlan jegybanki forrás mellett a feltétel nélküli állami ingyenpénzzel nem feltétlenül a kívánt hatást érik el.