Kevesebbet füstöltünk a karanténban

Egyes határ menti megyékben és a fővárosban jelentősen csökkent a dohányboltok forgalma a veszélyhelyzet alatt. Az első négy hónapban ugyanakkor összességében is kevesebb cigaretta és vágott dohány kelt el a trafikokban, a visszaesés okai között pedig nemcsak a turisták elmaradása említhető meg, hanem az árak emelkedése is. A járványhelyzet a dohánytermékek értékesítését alapjaiban nem változtatja meg, online rendelés ezután sem képzelhető el.

Eddig elmaradtak a külföldi vásárlók Fotó: Új Dunántúli Napló/Laufer László

Némiképp átrendezte a dohányzási viszonyokat a márciusi veszélyhelyzet és az annak mentén elrendelt kijárási, utazási korlátozás – erre lehet következtetni az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. friss adataiból. A társaság kérdésünkre azt közölte, hogy az év első négy hónapjában majdnem 2,4 milliárd szál cigarettát adtak el a hazai trafikok, emellett elkelt ezerháromszáz tonna fogyasztási dohány, kétszázmillió szál szivarka, s meghaladta az ötmillió millilitert az elektronikus cigarettába való töltőfolyadék értékesített mennyisége. A 2020-as adatok leginkább a tavalyiakkal összevetve mondhatnak sokat: cigarettából – négy hónap alatt – majdnem százmillió szállal fogyott idén kevesebb, s közel nyolcvan tonnával maradt el az eladott fogyasztási dohány mennyisége is a múlt évitől. Eközben érezhetően nőtt a szivarka iránti kereslet.

A folyamatok mögött meghúzódó mozgatórugókról az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. lapunknak részletesen is beszámolt. A társaságnál először is arra hívták fel a figyelmet, hogy a veszélyhelyzet – április végéig – tíz megyében hozott forgalomcsökkenést, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében, valamint a fővárosban kiemelkedő esést jegyeztek fel. A határ menti és a munkahelyekre tartó forgalom visszaesése, valamint a turizmus leállása lehet az oka annak, hogy éppen ezeken a helyeken mérséklődött jelentősen a kereslet. Másutt ugyanakkor nőtt a forgalom, a legnagyobb mértékben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de jelentős bővülést regisztráltak Budapest peremkerületeiben és a főváros vonzáskörzetében, Pest megye bizonyos településein is.

Bár az eladott mennyiség csökkent, a bevétel mégis nőtt. Az első négy hónapban a fogyasztók 251 milliárd forintot költöttek el a dohányboltokban, az összeg 12 százalékkal, 27 milliárddal nagyobb, mint a tavalyi első harmadban volt. Ez pedig áremelkedést feltételez. Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nél azt említették meg, hogy a finomra vágott fogyasztási dohányt – uniós előírás nyomán – immár magasabb jövedéki adó terheli, ára emiatt is emelkedhetett tavalyhoz képest tizenegy százalékkal. A cigarettánál csekélyebb volt a drágulás, igaz, ennél a terméknél is feljegyeztek idén hatszázalékos árnövekedést. Az ár pedig igenis fontos szempont. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy miközben a fogyasztási dohánytól a drágulás miatt részben elpártoltak a vásárlók, addig a szivarka népszerűsége megnőtt. Áremelkedést persze ez utóbbi terméknél is feljegyeztek, majdnem nyolcszázalékost. Az elektronikus cigarettánál – a trafikokban – hasonló nagyságú, kilencszázalékos volt a drágulás.

Az idei kilátásokról szólva az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nél – felelevenítve az elmúlt évek tapasztalatait – arra mutattak rá, hogy a január és a február általában szerényebb forgalmat hoz, jelentősebb értékesítés nyáron mutatkozik. A társaság szerint az év közepén – a turizmus erősödésével – idén is növekedhet a dohányboltok forgalma, míg az esztendő végén, decemberben a szokásos buliszezon hozhat felfutást. A járvány idején megannyi vállalkozás döntött úgy, hogy ezentúl az interneten kínálja szolgáltatását, portékáját. Elképzelhető ez a dohány-kiskereskedelemben is? – vetettük fel. Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nél úgy feleltek: a 2012-es dohánytörvény szerint dohányáru kizárólag nemzeti dohányboltban értékesíthető. Vagyis az aktuális szabályozás szerint nincs mód e termékek online eladására.

Eddig elmaradtak a külföldi vásárlók
Fotó: Új Dunántúli Napló/Laufer László

Változás ezzel együtt történt idén a dohány-kiskereskedelemben: május 20. óta mentolos ízesítésű cigaretta és cigarettadohány immár nem forgalmazható. Az ízesítési tilalom – a nikotinmentes utántöltő flakon kivételével – az elektronikus cigarettában használt, nikotintartalmú folyadékokra, valamint a dohányzást imitáló elektronikus eszközökre is vonatkozik.

Hová lettek a csempészek?

A legutóbbi hatósági adatok szerint január eleje és március vége között több mint 4500 alkalommal intézkedtek a cigaretta feketepiacának különféle szereplői ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei és pénzügyi nyomozói. A rajtaütésekben hatmillió szál illegálisan behozott vagy itt előállított cigarettára bukkantak az egyenruhások, emellett több mint másfél tonna fogyasztási dohány is fennakadt a hálón. Az első negyedévben lefoglalt cigarettatételek együttesen négyszázmillió forintot kóstáltak, a dohány értéke meghaladta a százmilliót. Az idei adatok bizonyos részben jóval alulmúlják a tavalyiakat: 2019 első három hónapjában tízmillió szál cigarettára bukkantak a NAV emberei, a cigaretta feketepiacán tehát vaskos, negyvenszázalékos visszaesést hozott 2020 első negyede. A különbségnek sok oka lehet: szóba jöhet a karanténhatás, de megeshet, hogy csupán időszakos kilengésről van szó, amit az év többi része végül észrevehetetlenné tesz. A lefoglalt dohány mennyiségében nem volt látványos változás.