Áprilisban 36,8 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 36,6 százalékkal csökkent. A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban jelentős volt – jegyzi meg a KSH.
Kiugró volt a visszaesés a járműgyártásban, a számítógép-, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben csökkent. Az alágak közül csak a gyógyszergyártásban nőtt a kibocsátás.
A termelés az év első négy hónapjában 9,2 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban 30,5 százalékkal esett vissza.
Az első negyedévben mindössze 0,1 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés az egy évvel korábbinál, a márciusi 5,6 százalékos visszaesés felemésztette az első két hónap 3,2 százalékos növekedését. Márciusban az előző hónaphoz képest 10,4 százalékkal visszaesett a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás.
György László: Arra biztatjuk a cégeket, hogy merjenek előre tekinteni
Az előrejelzések szerint az év második felében megkezdődhet a kilábalás, a kibocsátás akár már a jövő évben elérheti a járvány előtti szintet – reagált a számokra az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A tárca jelezte: a magyar ipar az elmúlt tíz évben Dánia után a világ második leginkább high-tech iparává vált, amely egyben azt is jelenti, hogy rugalmas, magas hozzáadott értékű kapacitások épültek ki az országban, amelyek elősegítették a járványhelyzethez való jobb alkalmazkodást. Emellett a kormány gazdaságvédelmi akciótervének intézkedései hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez, új munkahelyek teremtéséhez, a vállalkozások forráshoz jutásához, a hatékonyságnövelő beruházások támogatásán és az ellenséges felvásárlások tiltásán keresztül a cégek növekedéséhez.