5G nélkül nincs kilábalás

Az ötödik generációs mobilkommunikációt (5G) hasznosító megoldások egy része a járvány alatt felértékelődött.

Forrás: pexels.com

Az ötödik generációs mobilkommunikációt (5G) hasznosító megoldások egy része a koronavírus-járvány alatt felértékelődött, jellemzően a távorvoslásban – az orvosi konzultációk és például az ultrahangos vizsgálatok elvégzésében –, illetve a kórházakban távvezérléssel működtetett, gyógyszereket és ételt szállító robotok formájában. A technológia a jelenleg elterjedtnél jóval több adatot és sokkal gyorsabban, szinte késleltetés nélkül képes továbbítani, jelentősége pedig a gazdaság minden szegmensében mérhető, hiszen számos új bevételi forrást jelent a vállalatoknak, növeli a termelékenységet. Ahogyan általában a digitális infrastruktúra, úgy az 5G-hálózatok kiépítése is meghatározó szerepet játszik a koronavírus által okozott gazdasági recesszióból való kilábalásban.

Amennyiben korlátoznák az 5G-piacon a versenyt, abból egy közepesen rossz forgatókönyv bekövetkeztekor is 56 millió embernek származna számottevő hátránya, emellett évi hárommilliárd euró (mintegy ezermilliárd forint) többletköltséget jelentene annak a 31 európai országnak, amelyeket az Oxford Economics vizsgált meg. Az intézet becslése szerint az 5G-technológia elterjedése a multiplikátorhatásnak köszönhetően mintegy 140 milliárd euróval (49 ezermilliárd forint) járul hozzá az Európai Unió 27 tagállamának bruttó termékéhez (GDP), és 2,3 millió munkahely létrejöttét eredményezi. A tanulmány a kínai Huawei telekommunikációs vállalat közreműködésével készült; ez a cég az, amelyik évek óta az Egyesült Államok és Kína közti kiberbiztonsági és kereskedelmi háború középpontjában áll. A vállalat tegnap a tanulmány ismertetése mellett azt is hangsúlyozta: áll elébe annak, hogy a termékeit a szektor globális szabványosító és iparági testületei által elfogadott NESAS kiberbiztonsági keretrendszer alapján bevizsgálják.

Fotó: Pexels.com

A tanulmány szerzői rámutattak arra is, hogy Magyarországon az 5G-szolgáltatások és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek által stimulált gazdasági aktivitás mintegy 3,5 milliárd euróval (1225 milliárd forinttal) járul hozzá a GDP-hez, és közel 135 ezer munkahely jön létre a technológia nyomán. Egy esetleges gazdasági korlátozás hazánk számára mintegy kétszázmilliárd forint többletköltséget jelentene évente az 5G-infrastruktúra kiépítése területén. A költségek növekedése mellett a lakosság öt százaléka, mintegy félmillió ember maradna 5G nélkül 2023-ban is úgy, hogy a korlátozás hiányában hozzáfért volna a hálózathoz. A verseny hiánya a magyar GDP-növekedést ezermilliárd forinttal vetné vissza 2035-ben.