Az IMF már 77 országon segített, a kilátások azonban nem kedvezőek

A nemzetközi pénzügyi szervezet eddig a pénzügyi kapacitásainak mindössze negyedét használta fel.

Világszerte csapkodnak a koronavírus-járvány hullámai, amelyek nyomában egyre elkerülhetetlenebb a gazdasági válság. Hasonlóan a vállalkozásokhoz, az egyes országokra is igaz, hogy nem mindegy, milyen állapotban érte őket, a gazdaságukat a globális krízis. A erősebbeknek még van miből táplálkozniuk, van honnan lejjebb csúszniuk, a nehezebb helyzetben lévőknek azonban külső segítség kell: jellemzően igyekeznek a nemzetközi pénzügyi szervezetektől, így elsősorban a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) segítséget kérni. A IMF eddig a világ 77 országát összesen csaknem 83 milliárd dollárral támogatta meg az IMF a járvány okozta válság kezelésében. A Valutaalap a jövőben várható bizonytalanságok miatt az erősebb gazdaságoknak is elővigyázatossági hitelkereteket ajánl.

Hónapok óta folyamatosan nyitva voltak a pénzcsapok az IMF központjában, a járvány kitörése óta 77 ország összesen csaknem 83 milliárd dollárnyi segítséget kapott az IMF-től a járvány okozta válság enyhítésére. A Növekedés.hu összeállítás szerint június végére a nemzetközi szervezet már nyolc országnak – köztük Mongóliának, Myanmarnak, Bangladesnek és Nepálnak – nyújtott sürgősségi, készenléti hitelt az ázsiai–csendes-óceáni térségben, több mint 1,8 milliárd dollár értékben. Európában Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia és Ukrajna fordult az IMF-hez finanszírozási problémái megoldása miatt, és összességében mintegy hatmilliárd dollárnyi készenléti megállapodást kötöttek. A Közel-Keleten és Közép-Ázsiában 12 ország több mint 13 milliárd, a szub-szaharai régióban harminc állam 10,5 milliárd, a közép- és dél-amerikai térségben húsz ország kért és kapott több mint 50 milliárd dollárnyi gyors segítséget.

A nemzetközi pénzügyi szervezet eddig a pénzügyi kapacitásainak mindössze negyedét használta fel. Apanázs tehát lenne bőven, érthetetlen módon, mostanában mégis jóval visszafogottabb lett a hitelezésben. A kilátások pedig cseppet sem kedvezőek, a Nemzetközi Valutaalap január óta öt százalékponttal vágta vissza a növekedési prognózisát. S erre csak sovány vigasz, hogy jövőre már jobb lehet a helyzet.

Az egész világon végigsöprő lezárások is sok helyütt tovább tartanak a vártnál, a lazítások pedig nem jelentik azt, hogy az egyes gazdaságok újra teljes fordulatszámon pöröghetnek. Számos országban továbbra is kötelező a maszkviselés nyilvános helyeken, illetve távolságot kell tartani a személyes érintkezésekben. Mindez hatással van az emberi viselkedésre, így a fogyasztásra is.