Digitális svédasztalon a gyógyfürdők

A pandémia hatására rendszerváltásba forduló egészségipar előretörését a turizmus támogathatja jelentős mértékben, ami figyelemre méltó irány lehet a vidéki Magyarország megerősödéséhez is. A járvány újabb hullámában regionális versenyelőnyhöz juthat a belföldi bevételek legnagyobb arányát termelő gyógyturisztikai terület, ahol a védekezés szigorú keretei között fokozottan jelentkezik az egészségbiztonság. A globálisan fékezett idegenforgalomban újra erősödik a távolságtartás, a személytelen, egyszerű utazási megoldások iránti igény.

Már látványra is különleges a Makovecz Imre által tervezett Makói Hagymatikum Gyógyfürdő Fotó: Bach Máté

Digitális felzárkózást sürget a koronavírus a világ turizmusában, ahol a pandémia első, emlékezetes hulláma után a nyár derekán újra elsöpörte a lazuló utazási elveket a környező országokban is terjedő Covid–19, ez pedig végérvényesen a biztonságot emelte legfőbb versenyelőnnyé a turisztikai szolgáltatások piacán. A nemzetközi iparág váratlan év eleji lefagyását követő májusi újraindulás után, a fokozott utazási lendületben ugyan nem állt le a vendégforgalom, de jelentősen leszűkül, lokalizálódik a főszezonban, mivel több országban fokozott védekezésre kapcsolnak a lakosság és az utazók érdekében.

A turisták másképp állnak a mostani vírusveszélyhez: mivel tombol a nyár, és az év nagy részét eddig az otthonukba zárkózva töltötték, érződik egyfajta elszántság mind az utazóközönség, mind a szolgáltatók részéről a turizmus életben tartására, itthon pedig az ágazat rekordmagasságokba való visszakapaszkodására.

Azt már sejteni lehet, hogy ha az első hullám alatt nem is, ebben az időszakban és az előrejelzések szerint ősszel meggyő­ződhetünk arról, hogy a turizmus se külföldön, se itthon nem tér vissza a régi kerékvágásba. Alapvetően a vendégek közötti megfelelő távolságtartás, a visszafogott, közvetlen emberi érintkezést kerülő magatartás biztonsági etikettje és az arcmaszk használata lesz a záloga annak, hogy utazni tudjanak az emberek. Magyarország a szomszédai­hoz képest szerencsésebb helyzetben van: itthon inkább a vírus behurcolása idézhet elő nagyobb veszélyt. Ez azt jelenti, hogy várható: összességében lassulni fog a tavaszi törés után félsebességgel újraindult iparág teljesítménye.

Kitörési pont a fürdőkínálat

Átlagos időkben az iparági éves bevétel hatvan százalékát a gyógyturisztikai szolgáltatói kör termeli belföldön, fele-fele arányban magyar és külföldi vendégektől. Az európai választékban igen erős, tradicionális vonzerőt jelentő termálvizeink, fejlesztett gyógyfürdőink, wellness-pihenőhelyeink itthon és a tengerentúlon is elismert értékei Magyarországnak. A szegmens annyira válságálló, hogy egy nemrég megjelent statisztikai elemzés szerint az elmúlt tíz évben stabil pozíciót tartott, sőt nagyot nőtt a szabadidős utazások ezen területe, ami az idén is tartja a dobogós helyet a vonzerők sorában.

Már látványra is különleges a Makovecz Imre által tervezett Makói Hagymatikum Gyógyfürdő
Fotó: Bach Máté

– Mivel utazni mindenki szeret és nem is felejt el, a talpon maradás, esetenként a túlélés érdekében lépnie kell a kínálati piacnak, mégpedig a jövő felé. A vendég ugyanis egyre kevésbé lesz megtalálható a személyes térben, az utazási irodákban vagy közvetlenül a hotel recepciójánál: nem annyira jellemző mostanában, hogy az utcáról sétál be az élménykereső turista – mondta a Magyar Nemzetnek a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója.

– A friss fogyasztói felmérések azt erősítik, hogy még a magyar utazók is főként az interneten foglalják le a nyaralást, leginkább a mobiltelefonjukról. Ma már nem kivételes jelenség, hogy egy hosszú hétvégére az online választékból keresünk alkalmas úti célt, programot – fűzte hozzá Rasztovits Dávid (képünkön). A 2018-as Digitális turizmusfejlesztési stratégiában közreműködő szakember felidézte: az utazási irodákon kívüli, közvetlen bejelentkezés, online szobafoglalás forgalomfelhajtó hatása az 1996-ban alapított Booking.com globális piaci megjelenése után robbant az interneten, ahol a szálláskereső portál vezető szerepben, óriási célközönséget elérő központi gyűjtőoldalként van jelen a mai napig.

Közös platformon

– Hasonlóképp a magyar tulajdonú Spaticket.hu innováció az első olyan on­line aggregátor oldal, ahol a látogató felmérheti az összes olyan fürdőt, strandot és wellness-szolgáltatót, amely turisztikai vagy idegenforgalmi oldalról megfelelő minőségben és kapacitással működik a magyarországi piacon. A projekt úgy áll, hogy a fokozatosság mentén a mintegy kétszáz szereplős vidéki kínálati piac 25 százalékával – például a Balaton környékén vagy Békés, Zala, Bács-Kiskun megyében – előrehaladott állapotban vannak a csatlakozásról szóló tárgyalások, de év végére megközelítőleg a fürdők fele elérhető lesz az online magyar turisztikai keresőoldalon – ismertette a fejlesztést a vezérigazgató, megjegyezve, hogy meglepő lehet, de a nemzeti értékként számontartott szolgáltatásainkat bemutató, központi aggregátoroldal létrehozása innovációnak számít ezen a vezető turisztikai területen.

Mint mondta, a platformon egy külföldről hazánk iránt érdeklődő turista bőséges vizuális tartalom mellett, célirányos kereséssel szerezhet információt az évről évre színvonalasabb és nemzetközi vendégkört csábító országos egészségturisztikai kínálatról. De nem kell messzire menni, a magyar utazók is gyakran nehezen találnak aktuá­lis tájékoztatást az elérhető fürdőzési, gyógyászati és wellnesslehetőségekről, ami – különösen a vírus terjedése szerint alakuló szezonban – jó néhány térségünkben különösen jellemző állapot. Egyenként böngészni a sajátos arculatú régiók fürdőhelyeit hosszadalmas és fárasztó feladat, nem beszélve arról, hogy a legfontosabb információ­kat talán meg sem találjuk az interneten – fogalmazott Rasztovits Dávid.

A digitális térben van az átjáró

Úgy vélekedett: aki nincs jelen a digitális térben, fokozódó versenyhátrányba kerül a kínálati piacon. – A cégeknek el kell hagyniuk a régi, korlátozó rendszereiket, leginkább az informatika területén. A rugalmasság, az innováció iránti nyitottság és a rapszodikus járványhelyzet miatt újra erősödő biztonságos megoldások továbbgondolása segíti ki a turizmust a válságból – mondta.

Példaként említette, hogy a kártyatársaságok vagy a repülőjegy-értékesítők forgalmi adataiból is látszik, hogy soha ilyen erősen nem volt jelen a mindennapokban a készpénzmentes fizetés szerte a világban, mint az elmúlt hónapokban. De a pénzügyeken kívül számos ország szállodáiban és itthon is egyre több helyen, illetve a reptereken, a kulturális látogatóhelyeken, például a beléptetéskor, a jegykezeléskor már ismerőssé válhattak a modern megoldások, amelyek mindannyiunk életét megkönnyítették, közvetve megóvták az egészségünket – jegyezte meg.

Jegyek a pénztárban

A digitális tanácsadó szakember arról is beszélt, hogy a korlátozások időszakában több olyan fejlesztés történt a hazai szolgáltatóknál, ami például már lehetővé teszi az internetes jegyvásárlást egy-egy fürdőben, strandon, amit rendszerint a pénztárosnál, de sorállás nélkül lehet átvenni – még kevésbé tudunk előzőleg megváltott QR-kóddal, emberi kontaktus nélkül bejutni az egységekbe. A fürdőink pozitív digitális lábnyomát építő központi gyűjtőoldal ezt a lemaradást is áthidalja, mivel azonnali elektronikus jegyvásárlásra ad lehetőséget a választás előtt álló turistának, külföldről is, ami azért jó, mert az elektronikusan érkező tikett a vendégnek akár hetekkel, hónapokkal később is azonnali bejutást biztosít a fürdőbe.

– Ez ugyan ma már alapvető funkció számos országban és területen, de éppen a vendégfogadásról szóló iparágban idehaza nagyon vegyes a kép – vázolta Rasztovits Dávid. A digitális újítások általi versenyelőny márpedig szerinte egyértelmű: a világ bármely pontjáról bejelentkező vendég nagy eséllyel biztos érkezőt jelent a fürdőüzemeltetőnek, akárcsak a környékbeli más szolgáltatóknak, kereskedőknek, vagyis az adott településnek, térségnek.

– A nemzetgazdaságnak bevételben is jelentkező funkcionális előny, hogy a külföldi turista a számos országban már alkalmazott, hasonló kényelmi megoldások elterjedése miatt immár hamarabb dönt a magyarországi utazás mellett, ha előtte digitálisan is valós képet kap arról, mi várja hazánkban. De a belföldi vendég is már gyorsabban választ például egy relaxációval egybekötött wellnessnapot az egyik történelmi fürdőnkben vagy akár egy aktív programot valamelyik pezsgő hangulatú strandunkon az interneten keresztül – mondta.

Elkerülhetetlen a változás

A pandémia időszakában az UNWTO és a WTTC több kiadványban juttatta el az egyes országok turizmushoz köthető kormányzati, szakmai és piaci szereplőihez az ajánlásait, ezekben az innováció, a digitális technológiák és a kontaktusmentes működés kiemelten szerepelnek, mint követendő irány.

– Fontos kritérium, hogy az egészségbiztonsági szempontok kiemelt jelentőséget kapjanak a technológia és a fogyasztói útvonal tervezése során a már ismert, emberi kontaktus nélküli eljárásoknál. A mintegy kétszáz szereplős, húzóerőnek számító hazai gyógyfürdőkínálat viszont nagyon vegyes képet mutat az internetes jelenlét, a digitális kompetencia szempontjából – mutatott rá Rasztovits Dávid. Szavai szerint a régióban vezető szerepre törekvő magyar turizmusban még mindig több olyan szereplő van, akinek nincs a XXI. század fogyasztói igényeinek megfelelő internetes bemutatkozó oldala. Emiatt a szolgáltató nem fektet hangsúlyt a ma már minden téren hódító digitális marketingre, vagy éppen az is előfordul, hogy nem lehet bankkártyával fizetni egy vidéki, nevesebb fürdőben.

– Holott ezek egy modern infrastruktúra és működési modell alapjai. Számos helyen nyomokban léteznek már a magyar innovációhoz hasonlító keresőfunkciós modellek, de olyan felület, amely egyben biztosítja a teljes rendszert az online jegyvásárlástól a kontaktusmentes beléptetőrendszerig, eddig sehol nem volt. Ez a hazai fejlesztés Magyarországon mutatkozik be, de a tervek szerint három éven belül Európa többi országára is kiterjed a sikerre ítélt rendszer – jelezte, megjegyezve, hogy nagyon lényeges haszon maga az adat is, amit a vásárlói szokások és a beváltott jegyek alapján a legpontosabban szűrhet le magának a fürdő.

– A statisztikákból hatékony marketing és jövedelmező üzletfejlesztési stratégia születhet, továbbá jobban megismerhetjük az adott országból érkező vendéget, ami megint a versenyelőnyt erősítheti a szomszédainkkal szemben – mondta az innovációt jegyző cég vezetője.