Hol van itt pénzügyi válság?

Négy amerikai nagy bank számolt be második negyedévéről, és a helyzet messze nem olyan drámai, mint amire az elemzők számítottak. Vajon milyen lehet a helyzet nálunk, különösen az OTP tekintetében?

A JP Morgan azt állítja: helyzete olyan stabil, hogy szinte bármilyen krízist kiáll Fotó: ERIC THAYER Forrás: Reuters

A piac jellemzően izgatottan várja a tőzsdei cégek második negyedéves jelentéseit, hisz ezekből látszik, hogyan befolyásolta nyereségüket a járvány legnehezebb időszaka. Különösen fontosak a banki eredmények, és szerencsére úgy tűnik, hogy a szektorban nincs nagy baj, ha van is veszteség, azt leginkább a megnövekedett tartalékolás okozza.

Kedden jelentett a JP Morgan, a Citigroup és a Wells Fargo, szerdán pedig a Goldman Sachs. A JP Morgan nyereséges lett, nem is kis mértékben: 4,69 milliárd dollár lett az adózott eredménye, miközben 8,9 milliárd dollárt különített el az esetleges, a válságból adódó veszteségek fedezésére. A bank hangsúlyozta, hogy pénzügyi helyzete olyan stabil, hogy szinte bármilyen válságot kiáll. A Citi is nyereséget könyvelt el, 1,3 milliárd dollár értékben, ami ugyan jelentős csökkenés az előző negyedévi 4,8 milliárdhoz képest, de a válság méretéhez képest igen szép eredmény. A Wells Fargo – 2008 óta először – veszteséges lett, az esetleges veszteségekre 8,4 milliárd dollárt különített el. A Goldman Sachs a vártnál hatvan százalékkal jobb eredményt tett közzé.

A JP Morgan azt állítja: helyzete olyan stabil, hogy szinte bármilyen krízist kiáll
Fotó: Reuters

Tény, hogy a bankok eredménye leginkább az emelkedő és igen élénk kötvény- és részvénypiacoknak köszönhetően lett jó: nagyok az árfolyamnyereségek és a jutalékbevételek egyaránt. A kamatbevételek ugyanakkor csökkentek, és a vállalati, valamint a lakossági hitelezés is érthető módon visszaesett. A problémákat tehát részben elfedi a tőkepiacok kirobbanó teljesítménye és a hozzájuk kapcsolódó hatalmas befektetői érdeklődés, nem kizárt, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ezért is folytat az indokoltnál nagyobbnak tűnő eszközvásárlási programot: a tőzsdei árfolyamok ilyenformán történő emelése segít a bankoknak, hogy az ebből adódó jövedelemmel kompenzálják a hagyományos üzletágak veszteségeit.

Kérdés ezek után, hogy mire lehet számítani itthon, különösen az OTP tekintetében. A legnagyobb hazai tőzsdei bank esetében jóval kisebb a befektetési banki üzletág szerepe, mint az említett amerikai nagybankoknál, így ebből nem várható megnövekedő bevétel. Ugyanakkor a negatív hatások jelentős része is csak később, elnyújtottan jelentkezik majd, köszönhetően a törlesztési moratóriumnak. Az amerikai példa azt mutatja, hogy a bankok érdemben nem sérültek, és jó okkal feltételezhetjük, hogy ez a hazai pénzintézeteknél is így van.