Kiugró negyedév a tőzsdéken

A márciusi összeomlás után óriási szárnyalásba kezdtek a tőzsdék Amerika vezetésével, így összejött az évezred eddigi legjobb negyedéve. Mindez úgy, hogy soha nem látott gazdasági visszaesés zajlott. Kérdés, meddig állhat fenn ez az ellentmondás.

HEALTH-CORONAVIRUS/USA-STOCKS Fotó: REUTERS/Brendan McDermid

Amikor márciusban az Egészségügyi Világszervezet, a WHO világjárványt hirdetett, a tőzsdék hirtelen összeomlottak, és harminc-negyven százalékkal zuhantak átlagosan, ami teljesen érthető volt azt követően, hogy a járvány megfékezése érdekében sok ország kényszerűen leállította gazdasága egy részét. A hónap végén azonban felfelé indultak az árak, az emelkedés áprilisban felgyorsult, és júniusig szakadatlanul zajlott. Sok tőzsdeindex elérte vagy meg is haladta a járvány előtti csúcsát, ekkora negyedéves emelkedés évtizedek óta nem zajlott a piacokon. A legfontosabbnak tartott index, az amerikai S&P 500 mintegy húsz százalékkal erősödött a negyedév folyamán, amire 1998 óta nem volt példa, a Nasdaq Composite nyeresége 30,6 százalék volt: ez 1999 óta a legjobb negyedév az index történetében. A ma már kisebb jelentőségű, harminc komponensből álló Dow Jones index 17,8 százalékot hízott, ez 1987 óta a legjobb eredmény.

A helyzet a főbb európai piacokon is hasonló volt: a német DAX 28 százalékkal ér többet, mint a negyedév elején, a francia CAC 40 index esetében 15 százalék az erősödés mértéke. A hazai tőzsdeindex, a BUX kisebb mértékben, 11 százalékkal emelkedett, aminek az oka, hogy a BUX értékét több mint kilencven százalékban négy részvény határozza meg, és közülük csak az OTP ugrott nagyot – 22 százalékot –, a Mol kismértékben még esett is, a Richter és a Telekom pedig öt-öt százalékkal emelkedett.

A páratlan emelkedést főként az eszközvásárlási programok megemelt kerete magyarázza
Fotó: Reuters/Brendan McDermid

A főbb tőzsdéken lezajlott páratlan emelkedést a szakértők leginkább azzal magyarázzák, hogy a nagy jegybankok, köztük főleg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed óriási összegeket, több ezer milliárd dollárt bocsátottak a piacra megnövelt eszközvásárlási programjaikkal, és ennek jelentős hányada a részvénypiacokra áramlott. Ez magyarázhatja azt az ellentmondást is, hogy sok tőzsdei cég eredményében jelentős visszaesés várható a páratlan gazdasági recesszió miatt, a befektetők ezzel most mégsem törődnek, abban bízva, hogy a Fed a tőzsdére is figyel, és bármennyi pénzt hajlandó a piacra bocsátani, hogy ne essenek az árfolyamok.

Ez azonban hosszú távon nem fog működni, mivel a jegybankok a gazdasági növekedésre és az inflációra fognak figyelni, nem a tőzsdei árfolyamokra. Azok megtámasztására csak a pánik időszakában volt szükség, hisz a pénzügyi piacokon helyre kellett állítani a bizalmat.