Nagyjából tíz százalékkal kevesebb villamos energiára volt igény idén májusban Magyarországon, mint egy évvel korábban – jelentette a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Hozzátették, hogy a mérséklődés a járvány miatt hozott intézkedéseknek és annak tudható be, hogy az idei májusban két munkanappal kevesebb volt, mint a tavalyiban. Az átlagos rendszerterhelés májusban 560 megawattal (MW), a maximális rendszerterhelés (negyedórás átlag) 728 MW-tal csökkent tavaly májushoz képest.
Ez időszakban az atomerőmű a hazai áramtermelés 55 százalékát, a lignittüzelésű egységek és a korszerű gázturbinák a tíz-tíz százalékát, a naperőművek 7,8 százalékát biztosították.
Az utóbbi kategória termelésének aránya kedvező időjárási feltételek mellett a csúcsidőszakban 18-25 százalék közötti volt.
A lakossági áram ára eközben sem változott, a hatósági szabályozás miatt továbbra is Budapesten a legolcsóbb a villamos energia az uniós fővárosok között, egy kilowattóra (kWh) 10,76 eurócentbe került. Európában csak a szerb fővárosban olcsóbb ennél az áram, ott 7,55 eurócentet fizettek a háztartások ugyanennyi villamos energiáért. A legdrágábban, 32,48 eurócentért a berliniek vették az áramot.
A földgáz kWh-jáért 2,94 eurócentet kellett fizetniük a budapesti lakosoknak, ezzel a legolcsóbb európai főváros, míg a lista végén Stockholm állt májusban 21,79 eurócenttel.
