A tengeri kitermelés helyszínén cseppfolyósítaná az olajfelhozatal melléktermékeként feltörő földgázt a brazil állami olajvállalat. A Petrobras offshore LNG-állomása a parttól 160 kilométerre feküdne. A cég jelenleg vezetéken szállítja a földgázt a tengeri kitermelés helyszínéről a szárazföldre, ám ezt a megoldást nem tartja elég gazdaságosnak. A beruházás tehát kereskedelmi és szállítmányozási előnyt jelentene a vállalatnak, de lényeges szempont az is, hogy a járulékos földgáz felesleges elégetésétől, pazarlásától óvná meg a légkört. A szándékról a Petrobras klímaügyi felelőse beszélt a Reuters hírügynökség online konferenciáján. Viviana Coelho hangsúlyozta, hogy a cég 2030-ra felhagyna az elfáklyázás gyakorlatával. A módszer annyit jelent, hogy az olajkitermelésnél feltörő földgázt egyszerűen helyben elégetik.
A Petrobras szándéka azért is figyelemre méltó, mert a Rystad Energy becslése szerint az évtized végére a brazil olajvállalat lesz a legnagyobb a napi felhozatalban, ami meghaladhatja a 3,5 millió hordót. A fáklyázás rutinjának megszüntetését a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is szorgalmazza, és látható is az igyekezet a vállalatoknál, állami szabályozás nyomán vagy önszorgalomból. Az olajmezőkön feltörő földgáz olyan kis mennyiségű, hogy nem éri meg kiépíteni az infrastruktúrát a begyűjtésére pusztán piaci alapon – legalábbis ez a megközelítés szolgált az elmúlt évtizedekben kialakult gyakorlat alapjául. Ha a kitermelőegységek telepítésénél a vállalat nem ügyel arra, hogy az olajé mellett a gázpiacot is elérje, akkor nincs más választása, mint elpazarolni az utóbbit. A legelterjedtebb gyakorlat a fáklyázás, de adott a lehetőség arra is, hogy egyszerűen kiengedjék a légkörbe a gázt, ez viszont az üvegházhatás szempontjából károsabb. Más helyeken nagy költségek árán visszatáplálják a gázt a föld alá – ez az ügynökség egyik javaslata, a másik pedig az, hogy a vállalatok találják meg a módját annak, hogy a földgázhálózatokba táplálják a mellékterméket.
Fotó: Mirkó István
Az IEA legutóbbi összesítése szerint 2018-ban 145 milliárd köbméter földgázt fáklyáztak el világszerte, a mennyiség nagyjából megegyezik Afrika éves felhasználásával. A tüzelés nemcsak 275 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával járt, hanem az égetés tökéletlensége miatt hárommillió tonna metán és egyéb üvegházhatású gáz is a légkörbe szabadult. Az IEA megjegyzi, hogy nem is annyira a gáz eltüzelésével, inkább a nem tökéletes égésével van a probléma. Elméletben a gáz több mint 99 százalékának el kellene égnie a fáklyában, ám a nem egyenletes fűtőérték, illetve a láng instabilitása miatt az égés valójában messze van a tökéletestől. Az IEA a Texas és Új-Mexikó területén fekvő Permi-medencéről készült tanulmányt is idézi, amelyből kiderült, hogy a fáklyák 11 százalékát vagy nem gyújtották meg, vagy nem optimálisan működtek a vizsgált időszakban, emiatt a hivatalosan bejelentettnél három és félszer több metán került a légkörbe. Ugyan elérhetők az égést optimalizáló technológiák, ám ezek jelenleg drágák.
