Az algásodás miatt várják a kotróflottát a Balatonnál

Nem keltett aggodalmat a helyiek és a nyaralók körében a készültség elrendelése.

Keszthely, 2019. szeptember 11. Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékbõl felszabadult foszfor lehetett a fõ oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Fõigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában. MTI/Varga György Fotó: Varga György

Nem kizárt, hogy már a jövő hétfőn megkezdődik Balatongyöröknél a mérések szerint 15-20 centiméter vastag iszapréteg eltávolítása, hogy ne kelljen tartani az érzékenyebb bőrű fürdőzőket irritáló és egyeseknél allergiás reakciókat kiváltó algatúlszaporodástól. Mint megírtuk, a klorofill-A a határértéket jelentősen meghaladó szintje miatt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság – megelőzendő a vízminőségi haváriahelyzetet – július 16-tól a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencére harmadfokú vízminőség-kárelhárítási készültséget rendelt el.

Az extrém helyzet megszüntetését célzó intézkedés a balatongyöröki gócpont mellett Vonyarcvashegyet, Gyenesdiást és Szigligetet is érinti, a Bahart kotróhajókból álló „fekete flottája” és egy Velencei-tótól érkező munkagép elsőként Györökön lát hozzá a mélységi és a lepelkotráshoz.

– Lehetséges, hogy már hétfőn megkezdődnek a munkák, és iszapcsapdába kerül az algák túlszaporodását kiváltó, elsősorban foszfort tartalmazó tápelem – mondta a Magyar Nemzetnek Bíró Róbert, Balatongyörök polgármestere. A településvezető nem vitatja, hogy a tó néhány partközeli részén előkerülő algatömeg nem túl szép látvány, ugyanakkor határozottan állítja:

a Facebookra felkerülő egy-két megjegyzésen kívül a Györökön tartózkodókat nem tartja vissza a strandolástól a helyenként zöldre színeződött víz.

A polgármester biztos benne, hogy a mederkotró munkákat is tolerálják majd a fürdőzők.

Megszoktuk már, hogy az algatömegtől időnként elszíneződik egy-egy parti sáv, de könnyű „átlépni” rajta. A probléma az, hogy a korábbi években általában augusztus végére, szeptember elejére melegedett fel annyira tó, hogy kedvező feltételeket biztosítson az algavirágzáshoz

– ezt már Pethő András szörfoktató mondta el lapunknak, megjegyezve, hogy tanítványait sem zavarja a helyenként sötétebb zöldre váltó víz. – Ezek az algák a tóban fejlődtek ki, de az ehhez szükséges tápelemeket, a jelentősen megnőtt mennyiségű nitrogént és foszfort korábban, az átfogó szennyvízcsatornázások előtt a Zala vize hozta magával a Balatonba – állítja Vörös Lajos professzor. Az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója emlékeztetett: a múlt évben Keszthelynél olyan mértékű volt az algavirágzás, mint amilyen időnként a 80-as években fordult elő. – Nem lehetünk biztosak benne, hogy ez idén nem ismétlődik meg – mondta a szakember.