A többletnövekedést versenyképességi lemaradásból kell meríteni

Matolcsy György jegybankelnök úgy véli, hogy a felzárkózás üteme nem lassulhat.

Onnan kell meríteni a többletnövekedést, ahol versenyképességi lemaradás van – véli Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, aki a Növekedés.hu portálon megjelent véleménycikkében kifejtette: Magyarország a járványkezelésben eddig első az EU-országok között, a világban is legalább az első tíz között van, miközben uniós versenyképessége a 19. helyre elég, és az EU-ban a gazdasági fejlettség terén (egy főre jutó GDP és GNI, vásárlóerő paritáson) csak a 21. helyen áll.

A jegybankelnök szerint az élet minden területén fel kell zárkózni a járványkezelésben elért eredményekhez. Úgy vélte,

azok járnak majd jól az uniós közös forrásokkal, akik eddig is jól kezelték az összetett válságot.

Kifejtette: az 1990 előtt működő nem piaci alapú tervgazdaságban a nemzetgazdasági ágazatok arányában fejlett képet mutatott a magyar gazdaság, de mikroszerkezetében, a termékek, technológiák, termelékenység terén már kettős, fejlődő, illetve fejletlen képet. 1990 után pedig egy új kettősség alakult ki: az exportáló, külföldi tőkével és technológiával működő cégek versenyképesek voltak, a hazai tulajdonú mikro- és kisvállalatok alacsony termelékenysége pedig gyenge versenyképességet mutatott, mutat.

Ideje behozni az örökölt lemaradást

Az örökölt lemaradást az utóbbi sikeres évtizedben egy sor területen behozta Magyarország, de a jövőt meghatározó területeken keveset tudott előrelépni. A hagyományos területek mennyiségi lemaradásainak jelentős részét (foglalkoztatás, demográfia, költségvetés, torz adórendszer, pénzügyi sebezhetőség, devizaadósságok, hitelezés, megtakarítások) ledolgozta, de a jövő megnyerése szempontjából döntő, minőségi területeken alig lépett előre – hangsúlyozta Matolcsy György.

Vannak még javítandó pontok

Az egészség és egészségügy, a tudás és oktatás, a kutatás és fejlesztés, a hazai tulajdonú innovatív technológiák, a digitális átállás, az állami hatékonyság vagy a megújuló energiaforrások terén nem vagy alig mérséklődött a lemaradás a jegybank elnöke szerint. Hasonlóan, a pénzügyi tudatosság, a versengő bankrendszer, az export hazai hozzáadott értéke, a beszállítói láncokba integrált magyar kisvállalkozások, új régiós magyar „multik” és a magas hozzáadott értékű szolgáltatások terén továbbra is jelentős a lemaradás a vezető uniós gazdaságokhoz és a kelet-ázsiai tigrisekhez, sárkányokhoz képest – állapította meg.

A jegybankelnök szerint a magyar felzárkózásra nem igaz az, miszerint ahogy közeledünk a fejlett gazdaságokhoz, egyre nehezebb a felzárkózás, így egyre kisebb a felzárkózás üteme. Szerinte fordítva igaz:

a magyar gazdaságnak 2018/2019-ben már háromszázalékos növekedési előnye volt az EU-átlaghoz képest a korábbi két százalékkal szemben.

Több új jövedelem a nagyobb hátrányból

Matolcsy György szerint az is jó hír, hogy az MNB Versenyképességi program 330 pontjának teljesítése ez év tavaszán 28 százalékos volt. Hozzátette: éppen ott van a lemaradás, ahonnan a felzárkózás új szakaszának minőségi fordulatai a legtöbbet hozhatják. – Világos tehát az előttünk álló versenyszakasz stratégiája: onnan kell meríteni a többletnövekedést, ahol a versenyképességi lemaradás van. Sőt, onnan jöhet a legtöbb új jövedelem, ahol a legnagyobb a lemaradás – jelentette ki Matolcsy György.