Nincs a mezőhegyesinél modernebb tehenészet Európában

Újabb szintet ért el az állami ménesbirtok és tangazdaság fejlesztése – jelentette ki Lázár János kormánybiztos, miután átadták hétfőn Európa legmodernebb tehenészetét Mezőhegyesen. A birtok korszerűsítéséhez kapcsolódó beruházások 2022-ben fejeződnek be.

2020. 08. 24. 17:58
KOVÁCS Norbert; LÁZÁR János
Mezőhegyes, 2020. augusztus 24. Lázár János, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos (j) Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója (b) a Nemzeti Öntözésfejlesztési Mintaprogramról és a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. modernizálásáról tartott sajtótájékoztatón a Ménesbirtok Mezőhegyes határában lévő telepén 2020. augusztus 24-én. MTI/Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor Forrás: MTI
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A mezőhegyesi ménesbirtok fejlesztése és korszerűsítése nemcsak az agrártechnológia iránt érdeklődők számára jelent majd példát, a 2022-ig megvalósuló beruházások az itt élő emberek megélhetését és a fiatalok jövőjét is biztosítják – hívta fel a figyelmet az üzem fejlesztéseit bemutató sajtótájékoztatón Lázár János. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos szerint a cél, hogy ne csak a nagyvárosokban, hanem vidéken is minél jobb körülmények között éljenek az emberek. Ehhez pedig elengedhetetlen a vidék, az agrárium és a feldolgozóipar támogatása.

A modernizáció vonzerő

A cél egy olyan mintagazdaság létrehozása, amely megmutatja, hogy a XXI. században hogyan lehet a legmodernebb eszközökkel hatékonyan gazdálkodni úgy, hogy az a fiatalok számára is vonzó és gazdaságilag is eredményes legyen. Mezőhegyesen ugyanis egy szakközépiskola is működik. – Ez az ország egyik legszegényebb térsége, s nem mindegy, hogy az ide jelentkező diákok mit tanulnak. A hagyományos mezőgazdasági munka, ami reggeltől estig fizikai munkát jelent, a fiatalok számára kevésbé vonzó, szemben a legmodernebb tehenészet kínálta lehetőségekkel – jegyezte meg a kormánybiztos. Szavai szerint Mezőhegyes mindenkinek minta lesz, az itt kínált tudás az ország teljes agrárpolgársága számára hozzáférhető lesz.

Lázár János, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos mutatta be a projekttet Kovács Norberttel, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatójával
Fotó: Rosta Tibor / MTI

Az eddig elért eredményekkel kapcsolatban elmondta: az elmúlt két évben a kormány által biztosított mintegy 4,5 milliárd forintból digitalizálták és korszerűsítették a növénytermesztési ágazatot.

Ez az első olyan birtok, ahol drónok segítségével precíziós adatgyűjtés zajlik, mintegy 6600 hektáron pedig a talajszkennerek segítségével mérték fel a talaj adottságait.

Az így kapott adatokkal a korábbinál sokkal hatékonyabb lehet a növénytermesztés.

Szabad tehenek

A digitalizáció, a gépek megvásárlása, valamint az agárinformatikusok alkalmazása után jutott el oda a ménesbirtok, hogy az állattenyésztés modernizációja is elkezdődhetett. Ennek jegyében készült el az a 880 férőhelyes tehenészet, amely európai és világszinten is egyedülállónak számít.

– A 2,7 milliárd forint értékű mintaberuházásnak köszönhetően a tehenek szabadon oszthatják be az idejüket, sem a fejés, sem a takarmányozás során nem találkoznak emberi kézzel.

Az elvárás, hogy sokkal kisebb költség mellett, nagyobb hatékonysággal, sokkal jobb minőségű élelmiszert tudjunk előállítani – mutatott rá a kormánybiztos.

Hamarosan indul a harmadik ütem

Lázár János szerint szeptemberben kezdődhet a harmadik fejlesztési ütem, melynek során 1990 óta a legnagyobb öntözéses beruházás valósul meg. A mintagazdaság 5500 hektáros, összefüggő területén építik ki a precíziós technológián alapuló öntözőrendszert, amellyel az eddig kárba veszett öntözővíz jelentős részét meg fel tudja majd használni a ménesbirtok. Ehhez kapcsolódik a negyedik legfontosabb részterület, a vetőmag-előállítás fejlesztése.

Ma 2300 hektáron 9000 tonna kukorica-vetőmagot állítanak elő Mezőhegyesen, amit fel is használnak a vetés során. Így a mintagazdaság az alapanyagtól a kész, csomagolt termékig maga állítja elő az árut és lép ki vele a piacra. Lázár János szerint a teljes magyar mezőgazdaságban erre kell törekedni. Ehhez azonban a feldolgozóipar jelentős fejlesztésére van szükség. – A következő hónapokban a vidéki képviselőtársaimmal azon fogunk dolgozni, hogy a kormányzat új mezőgazdasági reformot indítson, melynek középpontjában a feldolgozóipar fejlesztése áll – fogalmazott Lázár János. Hozzátette: a miniszterelnöknek – az agrárkamarával és más agrár-érdekképviseleti szervezetekkel együtt – azt javasolják majd, hogy a következő európai uniós költségvetési ciklusban a vidékfejlesztési támogatások nemzeti társfinanszírozási részét a következő hétéves ciklusban hazánk jelentős mértékben emelje.

A vidék támogatása nélkül ugyanis a kormánybiztos szerint a fiatal generáció nem kap lehetőséget a jobb minőségű életre.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.