Hatékonyabb rendszert dolgoznak ki az üvegek visszaváltására

Három lépésben tenné kötelezővé az italospalackok visszaváltását az a hulladékgazdálkodási jogszabály-módosítás, amely szeptemberben kerülhet a kormány elé. Az innovációs tárca a regula átdolgozásához segítségül hívta a hulladékgazdálkodási, csomagolóipari cégeket, érdekképviseleteket, ipari-kereskedelmi szervezeteket. Szükség van a frissítésre és a szigorításra, hiszen a jelenlegi szabályozás nem hatékony, és kemény uniós elvárásoknak kell megfelelni.

Budapest, 2015. április 21. Munkások lakossági hulladékot válogatnak a hasznosítható hulladékbegyûjtéssel és -elõkezeléssel foglalkozó Asco Hungária Kft. budafoki telephelyén 2015. április 20-án. Április 22. a Föld napja. A világméretû környezetvédelmi akciónap társadalmi kezdeményezésként 1970-ben indult az Egyesült Államokból, Magyarországon 1990 óta tartják meg. MTI Fotó: Marjai János Fotó: Marjai János Forrás: MTI

Szeptember közepén kerülhet a kormány elé az italcsomagolási hulladék visszaváltási rendszerének bevezetéséről szóló új előterjesztés, amelynek segítségével Magyarország tartani fogja a hulladékgazdálkodásra vonatkozó európai uniós előírásokat – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára sajtótájékoztatón.

Fotó: Marjai János/MTI

A tárca javaslatát az alapozza meg Boros Anita szerint, hogy a különféle italospalackok jelenlegi, önkéntességen alapuló visszaváltási rendszere nem hatékony. Az államtitkár felidézte, hogy a tárca tavaly év vége óta dolgozik a hatékony visszaváltási rendszer kialakításán, jelenleg pedig a társadalmi egyeztetések zajlanak a témában. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, a kormány úgy képzeli el a hulladékgazdálkodás átalakítását, hogy azt széles körű társadalmi, gazdasági együttműködésre alapozza, így a hulladékgazdálkodási, csomagolóipari cégek, érdekképviseletek, ipari-kereskedelmi szervezetek javaslatai sem maradhatnak ki az új szabályozásból.

Nem választható, kötelező

Boros Anita emlékeztetett arra, hogy minél nagyobb arányban szükséges visszagyűjteni és újrahasznosítani az egyszer használatos hulladékokat, az italospalackok pedig ebbe a kategóriába tartoznak. Háromütemes tervet dolgozott ki a tárca a szakma segítségével. Az első fázisban kötelezővé válna a műanyag és az üvegpalackok, valamint a fémdobozok visszaváltása. Ezután csatolnák a kötelezően visszaváltandó termékek körébe a rétegzett italoskartonokat, végül pedig a használt sütőolaj visszaváltását írnák elő.

A sütőolaj is veszélyes hulladék, nem szabad a lefolyóba kerülnie
Fotó: 123RF

A célok elérését biztosító jogszabály-módosítás összetett feladat, hiszen a teljes termékkör átvizsgálását feltételezi – mutatott rá az államtitkár. Boros Anita sorolta: a megoldásnak innovatív technológiára kell épülnie, meg kell felelnie az uniós elvárásoknak és integrálnia kell a hazai ipari és piaci sajátosságokat.

Kemény elvárásoknak is meg lehet felelni

2025-re a forgalomba hozott műanyag italospalackok 77 százalékát, 2029-re a kilencven százalékát elkülönítetten kell gyűjteni. A kereskedelmi forgalomba kerülő PET-palackoknak pedig öt év múlva 25 százalékban, 2030-ban harminc százalékban újrahasznosított műanyagból kell készülnie – emlékeztetett Boros Anita, hozzátéve, hogy jövő júliustól Magyarországon tilos lesz egyes egyszer használatos műanyag termékek – például tányérok, poharak, szívószálak – forgalomba hozatala.

A kicsiknek túl nagy lehet a teher

A visszaváltási rendszer hatására ne rendeződjön át a piac, és a kereskedelmi szövetség javaslatait vegyék figyelembe a végleges koncepcióhoz – kérte a kormánytól Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. A szervezet javaslatairól szólva elmondta, hogy

a visszagyűjtésbe bevont átvételi pontoknak biztosítaniuk kell a mennyiségi korlát nélküli átvételt a PET, alumínium és az üveg italcsomagolásokra a vásárlás helyétől függetlenül.

Ám mivel jelentős a visszaváltás tárolókapacitási igénye, a szövetség azt szeretné, hogy a négyszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi egységeket vonja be a jogszabály a kötelező rendszerbe. Neubauer Katalin szerint a betétdíj mértékét a környező országokéhoz kell igazítani, az új rendszer üzemeltetőjének pedig erős, állami felügyelet alatt álló, nonprofit jelleggel, de piaci alapon működő konzorciumnak kell lennie.

Első a környezetvédelem

– A felelősség közös, minden szereplőnek részt kell vállalnia, elsődleges szempont a környezetvédelem – jelezte Fodor Attila, a CBA magyar üzletlánc kommunikációs igazgatója, aki méltatta a betétdíjas visszaváltási rendszert, mert szerinte ösztönzi a lakosságot a környezettudatos viselkedésre. Az üzletláncnál eladott sör nyolcvan százaléka dobozos, az üvegesek forgalma pedig húsz százalékra szorult vissza a kényelmi szempontok miatt, és ahhoz, hogy egy visszaforduljon, komoly ösztönzők szükségesek a kommunikációs igazgató szerint.

Fodor Attila megjegyezte, hogy a visszaváltó automaták üzemeltetéséhez nemcsak a kereskedelmi egységeket, hanem az önkormányzatokat és a benzinkúthálózatokat is be kellene vonni, továbbá a bevásárlóközpontok üzemeltetőit.