Ismeretlen területre léphet az emberiség az ipar kiszolgálásához

Miközben a globális energiaszektor egyre zöldebbé válik, az átállásnak hatalmas nyersanyagigénye van, ami egyre súlyosabb kihívást jelent. Az egyik lehetséges megoldást a mélytengeri bányászat jelenti, ám nagy kérdés, hogy hosszú távon ez lehet-e a legjobb technológia.

A Thitu-sziget a Dél-kínai-tengeren. Felfedezetlen terület, hogy mit rejt a mélység Fotó: FRANCIS R. MALASIG Forrás: MTI/EPA/Francis Malasig

A világon egyre nagyobb szerepet töltenek be az alternatív energiaforrások, de arról már kevesebb szó esik, hogy a nap-, a szél- vagy a geotermikus energiának jelentős a fémigénye a világgazdaságban. Ráadásul az elektromos autók akkumulátoraiból adódó fémkereslet is tovább fokozza a keresletet. A jövőben tehát a zöld átálláshoz egyre nagyobb mértékben lesz szükség olyan nyersanyagokra, mint a kobalt, a lítium vagy a réz – írta az Origó a Mining.com cikke alapján.

A kereslet növekedését jól mutatja, hogy a Világbank egyik tanulmánya szerint

a kobaltkitermelésnek 450 százalékkal kellene emelkednie 2018 és 2050 között annak érdekében, hogy megvalósítható legyen a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 2 Celsius-fok alatt tartása.

A fémbányászatnál rendre komoly problémát jelentenek a környezeti és társadalmi hatások. A kobalt például kiemelt figyelmet kapott az elmúlt években, ahogy világossá váltak a veszélyes munkafeltételek és a bányákban a munkajog rendszeres megsértése. Az elmúlt időszakban izgalmas alternatívaként merült föl a mélytengeri bányászat, amely jelentősen megemelhetné a globális fémkínálatot, csökkentve ezzel az árakat és visszafogva az új energiaforrások karbonlábnyomát.

A tudósok azonban figyelmeztetnek, egyelőre nagyon keveset tudunk a mélytengeri ökoszisztémáról. Miközben folynak a kutatások, az Európai Parlament, több kormány és összesen nyolcvan szervezet tízéves moratóriumot kér a mélytengeri bányászatra, hogy kiderüljön, pontosan milyen hatásai lehetnek a nyersanyagok kitermelésének az óceánok mélyén.

A Thitu-sziget a Dél-kínai-tengeren. Felfedezetlen terület, nem tudjuk, mit rejt a mélység
Fotó: MTI/EPA/Francis Malasig

A szabályozás nem egységes: míg egyes szervezetek általánosan szabályoznák a mélytengeri bányászatot, addig vannak országok, amelyek a saját területükön, saját szabályokat kialakítva már megkezdték a munkát. Japánban már 2017-ben elkezdték a feltárásokat, de a Cook-szigetek is az engedélyek kiadására készül 2021-ben.

A következő években ugyanis egyre fontosabb lesz az olyan óriások, mint az Apple, a Google, a Microsoft, a Dell vagy a Tesla etikus fémfelhasználása. Jóllehet a mélytengeri kobaltbányászat is fölvet esetleges környezeti és társadalmi problémákat, az autóipari és elektronikai gyártók egyre fontosabb stratégiai szerepet tulajdonítanak a kobaltfelhasználásnak. A BMW, a Tesla, a Samsung SDI, valamint az SK Innovation már el is kezdte megkerülni a külső beszállítókat, és közvetlen szerződéseket kötnek a bányacégekkel.

Mindez pedig arra utal, hogy már a vállalatok is igyekeznek feltérképezni az alternatív lehetőségeket, ami új lendületet adhat a mélytengeri bányászattal kapcsolatos kutatásoknak.

A tét nem kicsi. A jelenlegi becslések szerint ugyanis az óceánok mélyén 94 ezer tonna kobalt rejtőzhet, ami nagyjából hatszor több a jelenleg ismert szárazföldi készleteknél.