Saját részvényt vásárolt Buffett cége

Warren Buffett a világ talán legismertebb hosszú távú befektetője, aki befektetésének sikereit társaságának részvényeseivel is megosztja. A gyakorlatban inkább befektetési társaságra hasonlító tőzsdei cég, a Berkshire Hathaway több mint negyven éve követi Buffett stratégiáját: ha egy cégben komoly fantáziát lát, jelentős hányadot vásárol belőle, és egész addig tartja, ameddig továbbra is fényesen ítéli meg a cég jövőjét. Ha úgy ítéli meg, hogy tévedett vagy megváltoztak a körülmények, habozás nélkül kiszáll az adott befektetésből.

Ez történt most is, a koronavírus-járvány kirobbanásakor: Buffett megszabadult cége összes légitársasági papírjától, mondván, nem látja át az iparágat érintő hosszabb távú hatásokat. A pénzből azonban nem vásárolt nagy tételben más részvényt, ellenben két hónap alatt több saját részvényt vásárolt, mint bármikor korábban. Az 5,1 milliárd dolláros részvény-visszavásárlás, amely mindössze hatvan nap alatt zajlott, több mint duplája a 2019 negyedik negyedévében lebonyolított 2,2 milliárdos visszavásárlásnak.

A „guru” habozás nélkül búcsút int egy befektetésnek, ha tévedett vagy megváltoztak a körülmények
Fotó: Reuters

A jelentős összegű visszavásárlás érthetőnek tűnik, miután a Berkshire árfolyama átlagosan 10-20 százalékkal volt alacsonyabb az említett hónapokban, mint az év elején, ugyanakkor az általa birtokolt legnagyobb befektetések, mint az Apple, a JP Morgan vagy az Amazon jelentősen emelkedtek időközben. A cég belső értéke tehát nagyot nőtt, árfolyama pedig csökkent: ez a legkedvezőbb időszak a sajátrészvény-vásárlásra.

Lényegében hasonló megfontolásokból vásárolja hónapok óta saját részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az OTP. A részvény ára a járvány előtti szinthez képest nagyot esett, nyereségessége viszont érdemben nem csökkent: csak annyival lett kisebb az eredmény, amennyit céltartalékolásra fordítottak a válság esetleges hatásai miatt. Ez az eszköz tehát akkor hatékony, ha egy társaság nagy pénzállománnyal rendelkezik, saját részvényeinek árfolyamát pedig alacsonynak ítéli meg a társasággal kapcsolatos saját várakozásaihoz képest.

Ha egy cég saját részvényt vásárol, a hozzá kerülő részvények csökkentik a szabadon elérhető részvények számát, vagyis kevesebb részvény (és részvényes) között oszlik meg a cég értéke. Ha például egy cég részvényeinek felét megvásárolja, a megmaradó részvényesek befektetése fundamentálisan a dupláját fogja érni, és ez az árfolyamban is többnyire megmutatkozik. Természetesen nagy mennyiségű részvényt csak az a cég tud megvenni, amelynek igen sok pénze van, ez nagy nyereségességet feltételez.

Ugyancsak a BÉT-en volt pár éve egy érdekes példa, amikor egy cég, a Plotinus saját részvényeinek több mint kilencven százalékát megvásárolta. Felmerül a kérdés, hogy mi volt ennek az értelme. A magyarázat ebben az esetben az volt, hogy a társaság fő tulajdonosa ki akarta vezetni a céget a tőzsdéről, zárt körű társasággá alakítva azt. A Plotinus Warren Buffett társaságához hasonlóan befektetési cég volt, amely pár év alatt megtöbbszörözte árfolyamát, és a fő tulajdonos úgy gondolta, ezzel teljesítette is azt, amit kitűzött. A részvényesek azonban nem támogatták a kivezetést, ráadásul úgy tűnt, hogy jobban is járnak, ha a tevékenységet már nem végző, gyakorlatilag üres céget eladják, miután ezek iránt jelentős kereslet mutatkozott a tőzsdén. A fő tulajdonos, aki a kisszámúra csökkent részvények nagy részét birtokolta, így kiszállt a cégből, amelybe új befektető érkezett, miközben jelentős árfolyam-növekedés zajlott, és átnevezésre is sor került: ma AKKO Invest néven találhatjuk meg a részvényt a tőzsdén.

Ez persze egy különleges eset volt, de általánosságban elmondható, hogy az átgondoltan megvalósított sajátrészvény-vásárlás növeli a részvényesi értéket.