Csúcson a Kőris
A bakonyi kirándulás megkoronázása a legmagasabb pont, a 709 méteres Kőris-hegy megmászása. Bármely oldalról is sétálunk fel, jól jelzett turistautak vezetnek minket, és ami a legszebb, a hegytetőt minden felől bükkös ősrengetegek borítják. Ma már védett terület, de ha ezek a „csudaerdők” mesélni tudnának, több évszázadról, bakonyi barlangokról, különféle – könyvekben is olvasható – szegénylegényekről vagy éppen sárkányokról biztosan beszámolnának, a vidék népi kultúrája egykor igen gazdag volt. A hegytetőn jól karbantartott kilátó is van, tiszta időben az Alpoktól a Balatonig ellátni. Mellette egy gigantikus méretű, messziről is jól látható „fagylaltgombóc” látható, ami a hazai légi irányítás radarendszerének fontos része.
A friss levegőn töltött nap végén jól megérdemelt falatok várnak mindenkit a vinyei vasútállomás mellett, ahol több étterem és helyi kistermelők kínálatából választhatunk. Ne hagyjuk ki az erdő „gyümölcseit”! Az éttermekben ízes vadhúsok, friss gombaételek, az aprócska piacon pedig termelői méz és többféle házi sajt is kapható. Vigyünk belőlük azoknak is, akik most nem jöttek el, legközelebb biztosan velünk tartanak!
Drótkötél a sziklafalon
A patak vize által formált változatos sziklaformákon az utóbbi években kezdődött meg a sziklamászó és az egyre népszerűbb vasalt utak kiépítése. A klasszikus sziklamászás jellemzője, hogy saját kötéllel, függőlegesen másznak a sportolók, a vasalt utak esetében pedig a sziklához rögzített sodronykötél segíti az utat, néhol pedig vaslétrákon egyensúlyozva haladhatunk tovább a meredek sziklafalon. Rövid eligazítást követően – természetesen a megfelelő eszközök helyes használatával, és óvatosan mozogva – a völgy vasalt útjai maradandó élményt nyújthatnak minden erre vállalkozónak, akár már 10-12 éves kortól. Itt tényleg előfordulhat, hogy mászás közben talpunk alatt halljuk a vonatfüttyöt. A vasalt útban és a vonatban közös, hogy mindkét ember alkotta pálya fémből van, mi képesek vagyunk ugyan a síneken sétálni, de a fordítottja lehetetlen, a vonat nem tud a via ferratán közlekedni. Az abszurd kép azért is helyénvaló, mert a nagyvilágban komoly viták folynak arról, hogy szabad-e a természetet drótkötelekkel elcsúfítani. A kérdés a Gellért-hegyre tervezett vasalt úttal kapcsolatosan is minden bizonnyal elő fog jönni. Nemcsak a Cuha-völgyben létezik vasalt út, hazánkban legelőször ilyet a szintén közelben levő, gyalogosan is hamar elérhető cseszneki vár tövében levő szurdokvölgyben készítettek több mint tíz éve. A végvári vitézek, amikor egykor az országért élet-halál harcukat vívták a törökkel, nem gondolhattak arra, hogy egy békésebb korban majd sziklamászók ostromolják a várfalat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!