Túra a Bakonyban: talpunk alatt fütyül a szél és a vonat

Vajon az alattunk zubogó patak, a szél, vagy a közelben elrobogó vonat moraját halljuk? Ha a Bakonyban tekergő Cuha-patak völgyé­ben kirándulunk, mindkét hang végigkísérhet az úton, pláne ha via ferratán közlekedik a turista. A természet szépsége itt harmonikusan fonódik össze az ember alkotásaival.

Taigiszer Mónika–Szabó Endre
2020. 08. 08. 11:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hajdanán a Bakony egy hatalmas erdőrengeteget jelentett a Dunántúl közepén. Ma is a legnagyobb kiterjedésű középhegységünk. Nem véletlen, hogy Szent Gellért ezer esztendeje több évre Bakonybélbe vonult remeteségbe, és a bencés szerzetesek is itt telepedtek le. A hegység százötven éve a betyárvilágban is sokaknak nyújtott menedéket. A leghíresebb volt közülük a szegényeket békén hagyó Sobri Jóska, akit a hatóságok igen sokáig üldöztek, volt, hogy kilenc vármegye kerestette.

Vasalt úton

Manapság már utakkal, vasútvonalakkal tagolt vidék ez, aminek előnyei is vannak. Könnyű megközelíthetősége miatt szállások sokaságát és a kikapcsolódás számos lehetőségét nyújtja az erdős terület. Az egyik legújabb természetjárási lehetőség az előbb említett via ferrata, azaz vasalt út.

Korábban a külföldön túrázók találkozhattak ilyennel, leghíresebbek a közeli ausztriai Rax-Alpokban, illetve az itáliai Dolomitokban levő via ferraták (maga a megnevezés is olasz, de sokan ismerik a német klettersteig terminológiát is). Manapság a könnyített sziklamászásra itthon is egyre több lehetőség van, legújabban csodálatos környezetben a Zempléni-hegységben a Sárospatakhoz közeli Megyer-hegyi tengerszemnél létesítettek ilyen túrázóhelyet.

Száraz lábbal

Visszatérve a Bakonyra: a legnépszerűbb körtúra Vinyéről indul, ahonnan kalandos ösvény vezet a Cuha-patak völgyében a szomszédos faluig. Néhol az erdei ösvényt keresztező vízfolyáson igyekszünk átkelni száraz lábbal, néhol pedig a fák közül előbúvó vonat utasainak integetünk, miközben az erdei út felett átívelő völgyhídon haladnak át. Persze az integetés helyett időnként érdemes a lábunk elé is nézni, mert egy rossz lépéssel a patakban kötünk ki, márpedig a víz nyáron is hideg. A szurdokséta Porva–Cseszneknél ér véget, innen a legtöbben – a Cuha-völgyből már jól ismert – vonatra szállva utaznak vissza a kirándulás kiindulópontjára, Vinyére.

A szurdok sok más lehetőséget is tartogat a mozgás és a természet kedvelői­nek. A terep a túrázás mellett kiváló a futás, a kerékpározás és nem utolsósorban a sziklamászás iránt érdeklődőknek. A sport mellett a természetfotózás kedvelői is számos témát találnak a környéken. Akik viszont szeretik a szűk szurdokvölgyeket, több ilyen képződményt is találhatnak a környéken: ilyen az Ördög-árok, a Kő-árok, a Kőmosó-szurdok, érdemes ezeket bebarangolni.

Csúcson a Kőris

A bakonyi kirándulás megkoronázása a legmagasabb pont, a 709 méteres Kőris-hegy megmászása. Bármely oldalról is sétálunk fel, jól jelzett turistautak vezetnek minket, és ami a legszebb, a hegytetőt minden felől bükkös ősrengetegek borítják. Ma már védett terület, de ha ezek a „csudaerdők” mesélni tudnának, több évszázadról, bakonyi barlangokról, különféle – könyvekben is olvasható – szegénylegényekről vagy éppen sárkányokról biztosan beszámolnának, a vidék népi kultúrája egykor igen gazdag volt. A hegytetőn jól karbantartott kilátó is van, tiszta időben az Alpoktól a Balatonig ellátni. Mellette egy gigantikus méretű, messziről is jól látható „fagylaltgombóc” látható, ami a hazai légi irányítás radarendszerének fontos része.

A friss levegőn töltött nap végén jól megérdemelt falatok várnak mindenkit a vinyei vasútállomás mellett, ahol több étterem és helyi kistermelők kínálatából választhatunk. Ne hagyjuk ki az erdő „gyümölcseit”! Az éttermekben ízes vadhúsok, friss gombaételek, az aprócska piacon pedig termelői méz és többféle házi sajt is kapható. Vigyünk belőlük azoknak is, akik most nem jöttek el, legközelebb biztosan velünk tartanak!

Drótkötél a sziklafalon

A patak vize által formált változatos sziklaformákon az utóbbi években kezdődött meg a sziklamászó és az egyre népszerűbb vasalt utak kiépítése. A klasszikus sziklamászás jellemzője, hogy saját kötéllel, függőlegesen másznak a sportolók, a vasalt utak esetében pedig a sziklához rögzített sodronykötél segíti az utat, néhol pedig vaslétrákon egyensúlyozva haladhatunk tovább a meredek sziklafalon. Rövid eligazítást követően – természetesen a megfelelő eszközök helyes használatával, és óvatosan mozogva – a völgy vasalt útjai maradandó élményt nyújthatnak minden erre vállalkozónak, akár már 10-12 éves kortól. Itt tényleg előfordulhat, hogy mászás közben talpunk alatt halljuk a vonatfüttyöt. A vasalt útban és a vonatban közös, hogy mindkét ember alkotta pálya fémből van, mi képesek vagyunk ugyan a síneken sétálni, de a fordítottja lehetetlen, a vonat nem tud a via ferratán közlekedni. Az abszurd kép azért is helyénvaló, mert a nagyvilágban komoly viták folynak arról, hogy szabad-e a természetet drótkötelekkel elcsúfítani. A kérdés a Gellért-hegyre tervezett vasalt úttal kapcsolatosan is minden bizonnyal elő fog jönni. Nemcsak a Cuha-völgyben létezik vasalt út, hazánkban legelőször ilyet a szintén közelben levő, gyalogosan is hamar elérhető cseszneki vár tövében levő szurdokvölgyben készítettek több mint tíz éve. A végvári vitézek, amikor egykor az országért élet-halál harcukat vívták a törökkel, nem gondolhattak arra, hogy egy békésebb korban majd sziklamászók ostromolják a várfalat.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.