A guru, aki gazdaggá tette részvényeseit

Warren Buffett amerikai üzletember a világ talán leghíresebb hosszú távú befektetője, cégét fél évszázada vezeti. Konzervatív befektetési politikát folytat, de így is óriásira nőtt: cége, a Berkshire Hathaway ma már a világ legnagyobb tőzsdei vállalatai között van.

Az üzletember évtizedek alatt gazdaggá tette a részvényeseit Fotó: Reuters

A világon rengeteg befektetési alap működik, de kevés van, amelyik évtizedeken keresztül rendkívül magas hozammal örvendeztette volna meg befektetőit. Warren Buffett, aki idén augusztus 30-án töltötte be 90. életévét, nem befektetési alapot működtet, hanem részvénytársaságot, amelynek stratégiája lényegében megegyezik az alapokéval: leginkább tőzsdei vállalatok részvényeibe fektet, mégpedig hosszú távra, persze ha úgy érzi, hogy a befektetés nem sikeres, hajlandó hamar megszabadulni tőle.

A hosszú távú sikert az mutatja, hogy az immár ötven éve így működő Berkshire Hathaway A sorozatú részvényének árfolyama az egykori 20-30 dolláros árfolyamról mára 300 ezer dollárra, vagyis ezerszeresére emelkedett. Osztalékot csak egyszer fizetett, így a befektetők az árfolyam emelkedése által jutnak a hozamhoz, és Buffett tudatos döntése volt, hogy a gyorsan emelkedő árfolyam ellenére nem darabolja fel a részvényeket, ahogy ezt más cégek teszik. Végül 1996-ban úgy határozott, hogy a részvények egy részét felaprózzák: egy részvényért 30 újat kapnak a befektetők, és így létrejött a B részvénysorozat. Majd ezt 2010-ben újra felaprózták 1:50 arányban, így a részvény ma már 1:1500 arányban aránylik az A sorozatúhoz, árfolyama ennek megfelelően most 200 dollár körül van.

Az üzletember évtizedek alatt gazdaggá tette a részvényeseit
Fotó: Reuters

A cég, az amerikai pörgős világban meglehetősen konzervatív, igen hosszú múltra tekint vissza: egy-egy 1839-ben, illetve 1888-ban alapított vállalat összeolvadásából jött létre 1955-ben, és főleg a textiliparban tevékenykedett. Warren Buffett 1962-ben kezdett a részvényeiből vásárolni, két évvel később azonban úgy látta, hogy a textilipar hanyatlóban van, ezért a papírokat visszaadta volna a főtulajdonosnak, aki azokra szóbeli ajánlatot tett. Az írásbeli ajánlat ára azonban ennél egy kicsit alacsonyabb volt, mire Buffett éktelen haragra gerjedt, és ahelyett hogy eladta volna a csomagot, felvásárolta az egész céget. 1967-ig még a textilipar maradt a fő üzletág, majd azt követően azt leépítette, és először biztosítótársaságokat vásárolt, majd 1970-től rátért a máig követett stratégiára: egyrészt egész vállaltokat vásárol meg és működtet, másrészt részesedéseket vesz tőzsdei cégekben. Ilyenkor rendszeresen tájékoztatja befektetőit, részvényestársait levélben a követendő stratégiáról.

A cég mai legnagyobb befektetései: az Apple 5,4 százaléka nyolcvanmilliárd dollár értékben, a Bank of Amerika 9,5 százaléka 22 milliárd dollár értékben, a Wells Fargo közel tíz százaléka több mint húszmilliárdos értékben, a Coca-Cola 9,4 százaléka 19 milliárd dollár értékben és az American Express 18 százaléka 18 milliárd dollár értékben.

Buffett egyébként már iskolás korában érdeklődött a befektetések iránt: 11 éves korában vett három részvényt magának és hármat a nővérének a Cities Service elsőbbségi részvényéből. Aminek következményeként első önálló adóbevallását már 14 évesen kellett benyújtania.