– Milyen konkrét intézkedésekben ölthetnek testet ezek a célok, szempontok?
– Először is segíteni kell az állami és a magánberuházások kivitelezését. Ennek egyik megfelelő módszere lehet az építőipar helyzetbe hozása. A korábbi években az áfacsökkentéstől az állami támogatásokig számos olyan intézkedés született, amely az iparág fellendítését szolgálta, ezek közül egyet vagy többet is visszaállíthatunk. A járvány első hullámakor eredményesen léptettünk életbe célzott adócsökkentéseket a válság sújtotta ágazatokban, ilyen megoldások újbóli bevezetésére szintén van lehetőség. A hitelmoratórium meghosszabbítása pedig segítheti az átmenetileg nehéz helyzetbe került családokat és vállalatokat.
– Megvan mindehhez a kellő fedezet?
– Elképzeléseink fontos pontja a finanszírozás kérdésének áttekintése. Jelenleg lehetőségünk van arra, hogy uniós forrást használjunk fel számos olyan állami beruházásra, amelynek a számláit korábban a magyar költségvetésből terveztük kifizetni. Ide az útépítésektől a kórházfelújításokig számos fejlesztés tartozhat. Ezt minden szóba jöhető beruházásnál megtesszük, hiszen ezzel egyrészt hazai forrásokat szabadíthatunk fel adócsökkentésekre és olyan beruházásokra, amelyek nem támogathatók uniós forrásból. Másrészt az újraindítás szakaszában garantálhatjuk a munkák befejezését. A mostani időszak egyik legfontosabb feladata emellett a tartalékok minél nagyobb mértékű felhalmozása, ma ugyanis senki nem látja és tudja biztosan, meddig tart a fertőzés kiváltotta gazdasági hatás. A finanszírozási rendszer átalakítása részben ezt is szolgálja.
– Mit gondol, a jelen viszonyok között leginkább min múlik a gazdasági intézkedések sikere vagy kudarca?
– Ezen a ponton összeérnek a járványügy fejleményei és a gazdaságpolitika célkitűzései. A fordulópont a gazdaság nézőpontjából a hatékony vakcina forgalomba hozatala lesz. Ha ugyanis elkészül az oltóanyag, feloldhatók lesznek mindazok a kijárási, utazási és más korlátozások, amelyek ma a gazdaságot is fékezik. A jövő évre nézve jelenleg három forgatókönyvvel számolunk, attól függően, hogy mikor lesz elérhető a vakcina. Ha az oltóanyag 2021 második negyedévében már a rendelkezésünkre áll, akkor 4-5 százalékkal növekedhet Magyarország gazdasága. Meg kell jegyeznem, ez egy optimista forgatókönyv. Ha az oltóanyag a jövő év közepe felé sem lesz meg, s a védőoltások nem kezdődnek meg, akkor a pesszimista számításaink szerint előfordulhat, hogy a nullánál alig nagyobb növekedést jegyezhetünk fel. Elképzelhetőnek tartunk egy harmadik lehetőséget is: eszerint lesz vakcina, de az elhúzódó kilábalás miatt csak 3-4 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!