Egyre több ország számára bizonyosodik be, hogy érdemes úgynevezett zöldállampapírokba fektetni: aki ugyanis ilyen állampapírt vásárol, egyben a kibocsátó állam klímavédelmi, fenntarthatósági beruházásainak terjedéséhez, finanszírozásához is hozzájárul – hangsúlyozza elemzésében Jókuthy Laura, a Magyar Nemzeti Bank fenntartható pénzügyek főosztályának vezető szakértője. Magyarország idén nyáron bocsátott ki először zöldállamkötvényt, a koronavírus-járvány miatt kevésbé kedvező nemzetközi piaci kondíciók között. A kibocsátás mégis többszörös túljegyzéssel zárult.
Mint ismert, e kötvények értékesítéséből a bevételt olyan beruházásokra kell fordítani, amelyek környezetvédelmi, környezeti fenntarthatósági célúak. Ilyen például a megújuló energia, az energiahatékonyság, a vízgazdálkodás vagy a fenntartható mezőgazdaság, erdőgazdálkodás. Zöldkötvényeket bocsáthatnak ki államok, kormányzati hátterű szervezetek, pénzügyi intézmények és vállalatok is. A zöldkötvénypiac 2007-ben indult el az Európai Beruházási Bank és a Világbank kibocsátásával, azóta összességében globálisan 754 milliárd dollár értékben dobtak piacra ilyen típusú papírokat.
Külföldön a zöldkötvények egyre népszerűbbek a lakosság körében, és ezzel egyfajta közösségi finanszírozás kezd kialakulni – mutat rá írásában Jókuthy Laura. Az amerikai Solar City például már 2014-ben bocsátott ki lakossági naperőművek létrehozására ilyen típusú értékpapírt, ahogyan Európában egyre népszerűbbek a lakosság körében például az önkormányzati zöldkötvények. Ez utóbbiak megvásárlásával a helyi lakosok saját városuk, megyéjük tömegközlekedésének fejlesztéséhez, a település parkosításához, a hulladékgazdálkodás fejlesztéséhez járulhatnak hozzá.
Ugyanezen logika mentén akár hazánkban is megfontolandó lenne lakossági zöldállampapírok kibocsátása. A zöldberuházások megtérülése jellemzően hosszú távú: egy megújuló energetikai beruházás megtérülési ideje tíz és húsz év között van hazánkban. Ebből kiindulva például a nyugdíjpénztárak is a zöldállampapírok potenciális vásárlói lehetnek, ahogyan zöldbabakötvények is születhetnének, amelynél a megtakarítási számlán gyűlő tőkével egyező összeget az állam környezetvédelmi szempontból hasznos beruházásokra fordíthatná – véli a szakértő.
