Az egész világon általánosak és szinte egyöntetűek a járvány okozta gazdasági következmények, amelyek alól csak Kína jelent kivételt. Az ázsiai mamutállamban ugyanis – Európa, Amerika és sok meghatározó ország negatív eredményeihez képest –, az idei harmadik negyedévben már 4,9 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak – mutatott rá Varga Mihály, aki a gazdasági kilábalással kapcsolatban úgy látja, azt
„... le lehet írni akár betűkkel, akár más jelekkel is, a konszolidáció jó eséllyel 2022 folyamán valósulhat meg.”
Amennyiben viszont nem sikerül elég hatékonyan megfékezni a pandémiát, vagy a második hullám a vártnál is jobban eldurvul, akár még tovább is csúszhat a gazdaság konszolidációja.
A Pénzügyminisztérium első embere a többi ország viszonylatában biztatónak nevezte, hogy hazánkban a gazdasághoz képest a munkaerőpiac kevésbé esett vissza és sikerült elkerülni a tömeges munkanélküliséget. Ehhez hozzájárult a kormány számos intézkedése – köztük az egyedülállóan sikeres hiteltörlesztési moratórium bevezetése –, amelyek legalább 900 ezer munkavállalón segítettek. Ma a munkahelyeken múlik a gazdasági teljesítmény fenntartása, amihez a kormánynak a versenyképesség javításával kell hozzájárulnia – szögezte le Varga Mihály.
Ugyancsak kedvező adottságként értékelhető az európai viszonylatban is kiemelkedő beruházási ráta – mutatott rá a miniszter, hangsúlyozva a közterhek és az adóadminisztráció csökkentését. A kormányzati ösztönzők közül pedig mind a négy program sikeres: így a Nagyvállalati beruházási, az Egyedi kormánydöntés útján megítélt, a Versenyképesség-növelő és az Egészségipari beruházási támogatási program. Ez utóbbihoz kapcsolódóan Varga Mihály kiemelte: ennek nyomán valósulhatott meg állami források és magántőke bevonásával, hogy ma már két olyan cég is van Magyarországon, amelyek lélegeztetőgépet gyártanak, míg korábban egy sem volt.
MTI/Szigetváry Zsolt
A tárcavezető szerint nem csupán a kormányzati válaszok, de az ország felkészültsége is sokkal jobb volt most, mint 2008-ban, a legutóbbi válság előtt. A jövőre nézve Varga Mihály megjegyezte: az uniós támogatások túlnyomó részét ugyan már lekötötte a kormány, vagyis azok átcsoportosítása nem hozhat megoldást. Ám hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország az EU következő költségvetési ciklusában újabb 22-23 milliárd euróhoz, helyreállítási eszközökből hatmilliárd euróhoz, s mindezt kiegészítheti egy tízmilliárd eurós hitelkerethez.
