°C Vendel 2021. October 20. 
Egyeztetésre hívta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke Varga Mihály pénzügyminisztert, miniszterelnök-helyettest és Karácsony Gergely főpolgármestert; Nagy Elek közös tárgyalóasztalnál sürgetné az intézkedést a járványhelyzet miatt soha nem tapasztalt válságba jutott vállalkozásoknak nyújtható segítségekről, Budapesten.
Ennek előzménye, hogy a múlt héten már tartottak egy szakmai kerekasztal-beszélgetést az iparág egyes területeinek képviselőivel, amely után a kamara megerősítette azt az elsődleges tényt:
a fővárosi vállalkozói körnek érdekében áll, hogy a kormány és a főváros közötti vita mielőbb lezáruljon,
mégpedig úgy, hogy az eredmény előremutató legyen a válságkezelésben.
– A főváros és a kormány között a témában kialakult pártpolitikai jellegű vita helyett minden fél teherviselő képessége szerint megállapított, gyors és összehangolt intézkedéseket sürgetnek – jelezte a BKIK az iparági szervezetek közös álláspontját a cégeknek napról napra fokozódó gazdasági nyomást jelentő válsághelyzetben.
Az igazságosság jegyében a BKIK szakértői objektív irányból, matematikai alapon számolnák ki, hogy a helyi válságmentésben melyik félnek mekkora szerepe van a finanszírozáskor, ehhez szerintük jó kiindulási alap lehet az egy főre jutó költségvetési keret.
Ismert: a kormány húszezermilliárd forintból gazdálkodik évente, míg a főváros és kerületei ezermilliárdos kerettel számolhatnak. Ez alapján a kabinetnek lakosonként 3,6-szor annyi forrása van, mint a fővárosnak és a kerületi helyhatóságoknak összesen, ami azt jelenti, hogy
minden, Budapestre irányuló intézkedésre fordított kormányzati száz forint mellé a fővárosnak és a kerületeknek összesen további 28 forintot kellene hozzátennie.
Az arányos teherviselés 78-22 százalékos arányban osztaná el a gazdaságmentés terheit – áll az érdekképviselet számításában.
Az eddigi költések világosan látszanak. A kormányzat március óta az egész országban közel ezermilliárd forint nagyságrendű összeget költött el a válságkezelésre, amiből lakosságarányosan nagyjából 180 milliárd forint jutott a fővárosi cégek megsegítésére (habár a számítások szerint gazdaságarányosan 300-350 milliárd forintra rúg a központi kiadás Budapesten). Megállapították:
a büdzséalapú képlet szerint arányosan nagyjából 50 milliárd forintnyi terhet kellene vállalnia a fővárosnak és a kerületeknek
a helyi turizmus szereplőinek megsegítése érdekében.
Eleddig a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Közgyűlés nem döntött célzott forrásról a bajba került piac számára, a város költségvetéséből március óta a ki nem fizetett bérleti díjakból, az átmenetileg ingyenessé tett közterület-használatból és a parkolásidíj-kedvezményekből összesen jóval kevesebb mint tízmilliárd forintnyi tétel jelentkezik hiányként, amelyet a válságkezelésre fordított támogatásként lehetne elkönyvelni.
– Budapestnek még legalább negyvenmilliárd forinttal kellene segítenie az itteni vállalkozásokat
– jelentette ki Nagy Elek.
A BKIK elnöke rámutatott: a járvány hatására turisztikai vállalkozások tömegesen kerültek tartósan kereslethiányos helyzetbe a fővárosban, ami rövidesen
több tízezer munkavállaló elbocsátását és üzletbezárásokat idézi elő ezen a területen,
vagyis azonnal lépni kell: a következőkben egy háromoldalú egyeztetésen, ahol az objektív teherviselés megalapozása után érdemi lépésekről is dönteni lehet.
