A nyári kedvező eredmények után gyengült a kereskedők forgalma a szezon utolsó hónapjában, amikor 1,2 százalékkal kevesebb termék fogyott a boltokban mint júniusban és júliusban, az egy évvel korábbi havi eredménnyel 0,7 százalékkal csökkent az eladás. Meglátszik az üzemanyagok értékesítésén is a jóval alacsonyabb tranzitforgalom, a benzinkutakon, ugyanis négy és fél százalékkal volt kevesebb a tankolt mennyiség.
A napi fogyasztás ezzel együtt továbbra is dinamikus volt, mert közel két százalékkal bővültek az eladások a gyógyszer-, gyógyászati termékek, illatszerek, az iparcikkjellegű vegyes üzletekben. Kevesebb árucikk került a kosarakba a könyv- és számítástechnika-üzletekben, míg a bútorokból, műszaki cikkekből, ruhákból, cipőkből, továbbá a használtcikk-üzletekben is ritkábban fordultak meg. Nem tűnt el ugyanakkor a költekezés, hanem az internetes kereskedelemben is jelentkezett egy jelentős része: a teljes piacból 6,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 28 százalékkal nőtt.
Nincs ok az aggodalomra: augusztusban a bolti forgalom szezonálisan és naptárhatással kiigazítva összességében másfél százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, így folytatódott a tavaszi leállást követő helyreállás, 14,2 százalékos bővüléssel. 2015-hez képest eddig a bolti forgalom 28,7 százalékkal, 2010-hez képest pedig 42,6 százalékkal nőtt.
Fotó: Bach Máté
Egyre többen térnek vissza munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba, mintegy 170 ezer egészségügyi dolgozó kapott félmillió forint jutalmat. Júliustól tíz százalékkal emelkedett a pedagógusok, harminc százalékkal a szakiskolai oktatók fizetése, novemberben húsz százalékkal emelkedett az egészségügyi szakdolgozók bére, jövő év elején pedig érdemi béremelést kapnak az orvosok – sorolta a vásárlásokat befolyásoló legfontosabb tényt a Takarékbank vezető elemzője.
Suppan Gergely szerint az elhalasztott fogyasztás szerepet játszik a forgalom várható felfutásában, ez utóbbi egyes területeken kifejezetten látszik is. Ezzel szemben a magasabb munkanélküliség, a bércsökkentések, a részmunkaidő és fizetés nélküli szabadságok, valamint az összeomló idegenforgalom hátráltatják a kilábalást, amire a járvány második hulláma kifejezett kockázatot jelent.
