A beruházásoktól lesz fenntartható a növekedés, amelynek mindhárom típusa meghatározó. Így egyaránt szükség van a lakossági, a vállalati és az állami beruházások ösztönzésére, amelyhez megvannak az állam eszközei – mutatott rá Nagy Márton.
A lakossági beruházásokkal kapcsolatban a szakember elmondta: a kategória gyakorlatilag az új lakások építését és a lakásfelújításokat foglalja magában, és mintegy 16 százalékát adja a magyarországi beruházásoknak. Az első lépés az élénkítésben
az ötszázalékos lakásáfa visszaállítása az Otthonteremtési programon belül azért fontos, mert Magyarországon az egyik legmagasabb a saját ingatlannal rendelkező háztartások részaránya az OECD-n belül
– jelezte a főtanácsadó. A lakásépítéseket tekintve látszik a recesszió: az első fél évben jelentősen, 34 százalékkal esett vissza a kiadott építési engedélyek száma. Legalább 44 ezer új lakás átadására lenne szükség évente ahhoz, hogy elérjük az egyszázalékos megújulási rátát – érzékeltette a helyzetet Nagy Márton. Hozzátette ugyanakkor, hogy szép teljesítmény lesz az is, ha 2022-re évi 20 ezer lakás épül.

Fotó: Havran Zoltán
A vállalati beruházások esetében – amelyek az összes beruházás hozzávetőleg kétharmadát (63 százalékát) adják – négy eszköze van az államnak az élénkítésre: a beruházásösztönző programok, az adókönnyítések, a hitel- és garanciakonstrukciók, valamint az uniós források – sorolta a főtanácsadó. A KIVA feltételrendszerének egyszerűsödésével és a társasági adó csökkentésével jelentősen mérséklődtek a vállalatok adóterhei, miközben a Növekedési hitelprogram Hajrá, az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank, a Garantiqa Hitelgarancia, valamint a Széchenyi-program konstrukciói ugyancsak nagy segítséget jelentenek a vállalkozóknak, olcsó hitelekhez, vissza nem térítendő támogatásokhoz segítve őket a romló piaci körülmények között.
Az állami beruházásokkal kapcsolatban – amelyek részaránya a teljes halmazon belül az elmúlt időszakban kiemelkedően magasra, 21 százalékosra kúszott fel – Nagy Márton kiemelte a következő hét évre szóló, nettó 30 milliárd eurónyi EU-forrás jelentőségét. Ezen összegek jelentősebb része, évi nettó hétmilliárd euró a következő három évben érkezhet be, amelyek felhasználásának hatékonysága kiemelten fontos – fűzte hozzá. A szakember aláhúzta:
az állami beruházások részaránya Magyarországon a második legnagyobb az EU-n belül, Lengyelország után.