Nem kapkod az EKB, de ha kell, decemberben lazítanak

Miután kellően laza monetáris politikát folytat az Európai Központi Bank, nem tartják szükségesnek, hogy módosítsanak a jelenlegi helyzetben. Decemberben, ha súlyosak a második hullám gazdasági hatásai, megfontolják a lazítást.

Fellegi Tamás Péter
2020. 10. 29. 16:03
European Central Bank holds a news conference in Frankfurt
European Central Bank (ECB) President Christine Lagarde poses before a news conference on the outcome of the meeting of the Governing Council in Frankfurt, Germany, January 23, 2020. REUTERS/Ralph Orlowski - RC2PLE9330KI Fotó: Ralph Orlowski
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csütörtökön megtartotta kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank (EKB), és ennek során nem változtatott sem az irányadó jegybanki kamatszinteken, sem a fennálló eszközvásárlási programok mértékén. A következő kamatdöntő ülés december 10-én lesz, az EKB által kiadott közlemény utalt arra, hogy ha a koronavírus-járvány jelenlegi, második hulláma miatti védekezés gazdasági hatásai indokolják, felülvizsgálják a jelenlegi monetáris politikát.

A jelenlegi alapkamat nulla százalék, az egynapos tartalékráta pedig -0,50 százalék, ami a kamatszintek tekintetében valóban a lehetős leglazább politika. Emellett zajlik a normál eszközvásárlási program havi húszmilliárd eurós szinten, és a járvány miatt életbe léptetett, majd kibővített program összesen 1350 milliárd eurós mértékben, ennek kifutása 2021 közepe. Ebből az összegből még mintegy 700 milliárd euró rendelkezésre áll, ami bőségesen elég az eurózóna gazdaságának stimulusára a járvány második szakaszában a közös európai jegybank szerint.

Fotó: Reuters

A két program összesen havi százmilliárd eurót jelent, és ez már így is leszorította a hozamokat a válság előtti szintekre, a további lazítás ugyanakkor már a rossz hitelek arányának növekedését is előidézhetné. A túlzott pénzkibocsátás így adott esetben több kárt okozhat, mint amennyit segít, és ez a 19 tagú eurózóna esetében sokkal komolyabban megfontolandó érv, mint például az Egyesült Államokban, ahol kisebb kockázatot látnak a dollár gyengülésében és az esetlegesen később túl magasra szaladó inflációban.

Az euró árfolyama már csütörtök reggel gyengülni kezdett a dollárhoz képest, és a tendencia kamatdöntő ülés után is folyatódott, ugyanakkor az árfolyam nem lépett ki az augusztus óta jellemző 1.16–1,20 dollár közötti sávból. Év elején 1,10 dollár körül alakult a kurzus, de amikor a válság hatására az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed jóval lejjebb szorította mind a rövid kamatokat, mind a hosszabb állampapír hozamokat, a dollár erősen gyengülni kezdett az euróhoz képest. Emiatt aggodalmának adott hangot Christine Lagarde, az EKB elnöke, mondván, a túlzottan erős euró gyengítheti az exportot, az árfolyam trendszerű erősödése azonban nyáron véget ért, sőt, a csúcsot jelentő 1,20 értékhez képest lényegesen lejjebb került az árfolyam.

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.