Vasárnap aláírták a Regionális Átfogó Gazdsági Partnerség (RCEP) megállapodást, melyben a legnagyobb résztvevő Kína, utána következik a világ harmadik legnagyobb gazdasága, Japán. A nagyobb gazdaságok közül még Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland, mellettük Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Brunei, Szingapúr, Mianmar, Thaiföld, Malajzia, Indonézia és a Fülöp-szigetek vesznek részt.
Az övezet a világgazdaság értékének közel harmadát adja, ezzel a legnagyobb kereskedelmi társulás jött létre.
A tervek szerint India is részt vett volna, de tavaly visszalépett, mivel attól tartott, hogy vámok nélkül nem tudja megvédeni termelőit.
A szervezet ötlete 2012-ben vetődött fel, így nyolc év munka után került most sor az aláírásra Vietnámban a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) ülésén. A társulás mostani formája
még nem hasonlítható az Európai Unióhoz vagy akár az európai Egységes Gazdasági Térséghez, mivel még csak most indul a vámok csökkentése, majd a vámhatárok lebontása. Lényegében célként fogalmazták meg, hogy húsz éven belül az importvámok jórészt megszűnjenek.
Kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás már most is létezik a társulás sok országa között, azonban ez nem segít például az olyan termékeken, amelyekhez több országból származnak az alkatrészek, vagy több helyen szerelik össze azokat. Ezekre ugyanis nem alkalmazhatók a kétoldalú egyezmények, így maradnak a vámok, ugyanakkor az új szervezeten belül ezt ki lehet küszöbölni, ami jótékonyan megnöveli az integrációt, a gazdasági munkamegosztást a 15 ország között, a gyártókat érdekeltté teszi abban, hogy a zóna országaiban keressenek beszállítókat.
A megállapodás nem csak a kereskedelemre és a vámokra terjed ki: szó van benne a szellemi tulajdon védelméről, a telekommunikáció, az e-kereskedelem, a határokon átnyúló szolgáltatások és a pénzügyek közös szabályozásáról.
Fotó: Reuters
A szervezet jelentőségét növeli, hogy 2017-ben Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a Csendes-óceáni Partnerség megállapodásból, amelyben 12 ország vett részt az USA-t is beleértve. Ugyanakkor Trump Kínára fokozódó nyomást gyakorolt, ami vámháborúhoz vezetett, így érthető módon Kína más irányban próbálja megnövelni szabadkereskedelmi lehetőségeit.
Az együttműködés annyiból is logikus, hogy egy földrajzilag nagyjából összefüggő térségről van szó, ugyanúgy, mint az Európai Unió vagy a Kanada, USA és Mexikó közötti jelenlegi kereskedelmi együttműködés esetében, viszont mindkettőnél nagyobb, miután a világ népességének harmadát, GDP-jének pedig 29 százalékát fedi le, ráadásul ez utóbbi részarány bővülhet, miután a tagországok legalább fele a gyors gazdasági növekedésű csoportba tartozik.
