Elhúzódó válságra számítanak a magyar munkavállalók

Bár a koronavírus-járvány miatti drasztikus intézkedések már tavasz végén, nyár elején éreztették hatásukat a stabil magyar munkaerőpiacon, a járvány második hulláma miatt, úgy tűnik, hogy az álláspiacot akár tartósan is kínálat vezérelheti. Ennek hátterében egyrészt a munkahely megtartása iránti motiváció ugrásszerű növekedése, másrészt a saját állásba, illetve annak stabilitásába vetett bizalom erőteljes meggyengülése áll – derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

Nem kerülhetnek veszélybe a munkahelyek, akármilyen átalakulás lesz is Fotó: Éberling András

A hónapok óta tartó negatív munkaerő-piaci tendenciák ellenére a megelőző év hasonló időszakához és a korábbi negyedévekhez képest októberben is változatlanul magas volt a munkavállalói bizalmi index, így

a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe alapján a jelenlegi 69 pontos érték továbbra is alapvetően optimista hozzáállást mutat a hazai munkavállalók körében.

A negyedéves jelentésből kiderül, hogy a járvány hatásai ellenére a megkérdezettek körében kifejezetten magas értéket, 59 pontot mértek azzal kapcsolatban, hogy a dolgozók mennyire könnyen találnának maguknak új állást: az előző év azonos időszakában ez az érték 54, 2018-ban pedig 56 ponton állt. Az előző negyedévben tapasztalt drámai visszaesés ugyanakkor tartósnak bizonyulhat azzal kapcsolatban, hogy az adott munkavállaló mennyire érzi biztosnak a jelenlegi pozícióját: az ezt mérő részmutató az előző negyedévhez képest még egy pontot, az előző év hasonló időszakához képest pedig közel húsz pontot esett, így a jelenlegi 73 pont a négy-öt évvel ezelőtti értékeket idézi.

A munkavállalók ma általában annyira érzik biztonságban a pozíciójukat, mint négy-öt évvel ezelőtt
Fotó: Éberling András

Nem lehet tudni, mennyi ideig marad meg a munkahely

A munkahely fennmaradásának megítélésével kapcsolatban – hasonlóan a 2015–2016-os évekhez – 85 ponton áll az index. Összehasonlításképpen: 2017-ben még 93, egy évvel később 92, míg tavaly 94 pontot mértek az év hasonló időszakában a kutatás elemzői. Ugyancsak árulkodó adat az is, hogy a tavaly őszi 81-ről, valamint az idei júniusi 72-ről mostanra 71 százalékra esett vissza azok aránya, akik szerint több mint öt évig biztosan fenn fog maradni a munkahelyük. Ez az érték 2018, illetve 2017 harmadik negyedévében 77, illetve 73 pontot ért el. Szintén radikális csökkenés volt tapasztalható annak megítélése kapcsán is, hogy az adott válaszadó mennyi ideig látja biztosnak a pozícióját a jelenlegi munkahelyén: az egy évvel ezelőtti 79 százalékkal szemben jelenleg már csak minden második válaszadó (52 százalék) optimista annyira, hogy több mint öt évre biztosnak lássa a munkahelyét, ami még a nyári 55 százalékhoz képest is enyhe esésnek számít.

Sokan több vagy nehezebb feladatot is vállalnának

Folytatódni látszik ugyanakkor az előző negyedévben elindult és a fenti folyamatokkal ellentétes irányú tendencia, ami a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció drasztikus emelkedéséhez kapcsolódik: az ezt mérő mutatószám ugyanis 2019 őszéhez képest 22 ponttal ugrott meg, így a mostani 58 pontos érték éppen hogy csak elmarad a nyári rekord magasnak számító hatvan ponttól. A munkavállalók motivációjára részletesebben is kitérő részeredményekből az derül ki, hogy az előző év azonos időszakához képest megközelítőleg két és félszer annyian lennének hajlandóak a saját költségükön továbbképezni magukat: a tavaly őszi harmincról 72 százalékra ugrott ezen dolgozók aránya. Továbbá a válaszadók jelenleg 68 százaléka lenne hajlandó a mostaninál messzebbre, akár fél órával is többet utazni a munkahelyére, ami 21 százalékpontos emelkedés az előző év hasonló időszakához képest. Emellett további 14 százalékpontot emelkedett 46 százalékra egy év alatt azon válaszadók köre, akik ugyanannyi pénzért akár nehezebb munkát is hajlandók lennének bevállalni, illetve 38-ról 48 százalékra ugrott azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának.

A novemberben bevezetett járványügyi intézkedések munkaerőpiacra gyakorolt hatása csak hónapok múlva lesz kézzelfogható
MTI/Czeglédi Zsolt

Jó néhányan élesedő versenyre számítanak

– A magyar munkavállalók általánosságban elhúzódó válságra számítanak, ezzel pedig a tavasszal hirtelen megforduló munkaerő-piaci trendet akár tartósan is a kínálat határozhatja meg – vélekedik Kiss Márk István. A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója szerint a novemberben bevezetett járványügyi intézkedések munkaerőpiacra gyakorolt hatása csak hónapok múlva lesz kézzelfogható, ugyanakkor már most látható, hogy a munkavállalók egyre élesedő versenyhelyzettel számolnak.

A különböző demográfiai jellemzőket is figyelembe véve érdemi eltérések nem tapasztalhatóak sem a járvány előtti időszakhoz, sem pedig az előző év hasonló időszakához képest,

így továbbra is az átlagnál hagyományosan jobban bíznak a munkahelyükben az érettségivel és diplomával rendelkezők, valamint a Nyugat- és Közép-Magyarországon élők.

Az előző negyedévhez hasonlóan a férfiak és nők között csak minimális eltérés tapasztalható a bizalmi index kapcsán: a nők körében 69, a férfiaknál 70 pontot mértek.