Már nem fogyasztáscsökkentő tényező a koronavírus-járvány

Magasabb karbonkibocsátás mellett állítottak elő kevesebb áramot az ősz elején Európában.

Fotó: Éberling András

Szeptemberben már mérséklődött a koronavírus-járvány áramfogyasztásra kifejtett hatása, Európában mindössze 1,1 százalékkal volt alacsonyabb a nettó fogyasztás, mint az előző év azonos időszakában – áll a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elemzésében.

Az áram iránti igény és a termelés mérséklődése mellett a fosszilis alapú termelés szerepe viszont hangsúlyosabb volt az idei év kilencedik hónapjában, mint egy évvel korábban. Az összes villamosenergia-termelésen belül

a nukleáris alapú aránya 26 százalékra mérséklődött a korábbi 31 százalékról, a hiányt pedig részben a fosszilis alapú előállítás pótolta,

amelynek a részaránya 36 százalékra bővült 33-ról. Ezen belül a szén 11, a földgáz pedig 25 százalékot képviselt. A megújulók súlya kis mértékben, 31 százalékra emelkedett a korábbi 29 százalékról.

Gőz száll fel a Mátrai Erőmű hűtőtornyából. A lignites létesítmény a belföldi áramtermelés 15 százalékát nyújtotta
Fotó: Bach Máté

Ezalatt Magyarországon kissé, 0,3 százalékkal volt magasabb a nettó fogyasztás, mint egy évvel korábban, a bruttó érték (ami az erőművi önfogyasztást is tartalmazza) viszont 0,18 százalékkal volt alacsonyabb. A Paksi Atomerőmű 2-es reaktora (443 MW) éves karbantartáson esett át szeptember 1-jéig, nem tervezett karbantartás 22-én, 23-án, valamint 30-án volt, de csúcsidőszakon kívül. A nukleáris kapacitás a hazai termelés 49 százalékát nyújtotta. A lignittüzelésű Mátrai Erőmű 4-es blokkja (224 MW) 12-13-án, valamint 16-17-én nem állt rendelkezésre, összességében 15 százalékban járult hozzá a belföldi áram-előállításhoz.

A Csepeli Erőmű szeptemberben a tervezett karbantartás időszakának kivételével minden nap termelt
Fotó: Mirkó István

A gáztüzelésű Csepeli Erőmű (407 MW) szeptember 6-11. között tervezett karbantartás miatt állt. Ezzel együtt a gázerőművek közül a korszerűek szeptember folyamán végig magas kihasználtsággal üzemeltek, míg az alacsonyabb hatékonyságú egységek kihasználtságát a szabályozási piac lekötései határozták meg. A hónap során a Gönyűi Erőmű és a Dunamenti G3 mellett a Csepeli Erőmű és a Budapesti Erőmű is majdnem minden nap termelt. Összesen a belföldi termelés 16 százalékát korszerű, öt százalékát pedig az alacsonyabb hatékonyságú gázos egységek biztosították. A csúcsidőszakban kedvező időjárás alatt a naperőművek termelése meghaladta a 800-1000 MW-ot.