– A kormány kereskedelempolitikájában tíz éve változatlan az irány, már 2010-ben rögzítettük: egyes ágazatokban – a bankszektorban, az energetikában és a kiskereskedelemben – kívánatos a többségi magyar tulajdon térnyerése. Az elmúlt tíz évben az első két területen már megvalósulhatott ez a szándék, a kereskedelem viszont keményebb dió, nem múlt el csaták nélkül ez az időszak sem. Főként, hogy az EU-s szabályok nem biztosítanak rugalmas keretrendszert a tagországok belső piacainak védelmére – idézte fel Szatmáry Kristóf a Magyar Nemzetnek, aki a gazdasági tárcánál a belgazdaságért felelős államtitkári feladatok után 2014-től a Lázár János vezette Miniszterelnökség miniszteri biztosaként képviselte tovább következetesen a 2010-ben kijelölt kereskedelempolitikai irányt.


– Az előző évtizedben egyfajta rendezett visszavonulás zajlott, és ugyan eltérő arányban, de előretörtek a multik a magyarokkal szemben, de
sikerült megőrizni az alapokat, a közös nemzeti értékeket a termőföldtől az értékesítésig. Itt tartunk most, amikor beérni látszanak a tíz éve tartó törekvések
– jelezte Szatmáry Kristóf.
Az elsöprő erejű múlt heti kormányzati üzenet kapcsán kitért rá: a multik belső piacán is érzékelhetők olyan iparági bemozdulások és olyan folyamatok zajlanak, amelyek alapján
esélyes, hogy az itthon vezető szerepet betöltő külföldi vállalatok egyike megválik a hónapok óta közismerten csomagban árusított régióbeli üzleteitől.
– A kormány szerepe az, hogy megoldja a lakosság napi fogyasztásának folyamatos, zökkenőmentes kiszolgálását, akkor is, ha valamelyik szereplő a kivonulásról dönt,
időben gondoskodunk a piaci rés betöltéséről. Az biztos, hogy ilyen helyzetben a magyar vállalkozásokkal biztosítjuk tovább a zavartalan alapellátást az országban,
amire fel kell készülnie az érintetteknek is – jelentette ki Szatmáry Kristóf.

Mint mondta, a járvány is befolyásolja a folyamatok várható kimenetelét, ezért egyelőre figyeljenek, készüljenek, tervezzenek a cégek, mert ha megérett a helyzet, elérhető közelségbe kerül a piacon fajsúlyosabb nemzeti kereskedelem. Aláhúzta:
kiszorítani egyik céget sem akarják, nincs is rá jogi lehetőség.