Nagy Márton: Hátunk mögött fogjuk hagyni a szomszédos országokat

– Vissza fogjuk kapni az életünket a válság előtti állapotában – mondta a kormányfő gazdasági főtanácsadója az InfoRádió műsorában.

Nagy Márton: Hátunk mögött fogjuk hagyni a szomszédos országokat Fotó: Havran Zoltán Forrás: Havran Zoltán

– Minden esélyünk megvan arra, hogy a gazdasági növekedést idén akár hat százalék közelébe is toljuk, jövőre pedig a hét százalék sem elképzelhetetlen – mondta Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában. A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója arról is beszélt, hogy a legfontosabb kihívás most a gazdaság újraindítása, amiben főszerepet játszik az állami és a családi beruházás, és a következő hét évben erre ötvenezer milliárd forint áll majd rendelkezésre.

– Hátunk mögött fogjuk hagyni a szomszédos országokat, újra a régió éllovasai lehetünk a válság után. Ez lényegében két dolognak köszönhető, egyrészről nagyon jó a magyar válságkezelés, hiszen beruházás-központú, másrészt pedig a gazdaságunk 2019 végére olyan állapotba került, hogy amikor a válság jött, nagyon válságálló gazdasággal találkozott, így a helyreállási képessége a gazdaságnak nagyon gyors lesz – nyilatkozta.

Jelezte: mindennek az az alapja, hogy milyen gyorsan lehet átoltani a népességet és mikor lehet kinyitni. 2020-ban a harmadik negyedéves GDP azt mutatta, hogy a gazdaság, ha hagyjuk, akkor ténylegesen helyre tud állni. – Már azt látjuk, hogy sok ágazat – ilyen az ipar, a kiskereskedelem – lényegében visszatért a válság előtti teljesítményéhez. Egyedül a szolgáltatói szektor nem állt helyre, de itt fizikai korlátok vannak, hiszen ha bezárunk egy éttermet, egy hotelt, az természetesen nem tud helyreállni. Ha a szolgáltatói szektorokban ezek a létesítmények újra kinyithatnak, itt is nagyon gyors helyreállás következhet be – nyilatkozta.

Beszélt arról is, hogy vissza fogjuk kapni az életünket a válság előtti állapotában, és a gazdaság az akkori szerkezetben fog folytatódni. – Természetesen lesznek változások, de ezeket én nem tartom olyan jelentősnek. A zöldgazdaság felé megyünk, de már előtte elkezdődött ez a folyamat. A digitalizáció is felgyorsul, egy kicsit nagyobb lendületet vesz, de ez nem radikális változás és nem fognak eltűnni szektorok – magyarázta.

Arra a kérdésre, miszerint visszatérhet-e a járvány előtti időkre a turisztikai ágazat, a következőt mondta:

Igen, visszatérhet. Az országok közötti utazás, a határok átlépése valószínűleg szigorúbb ellenőrzéseket fog megkövetelni, de ez nem azt jelenti, hogy az utazási kedv vagy éppen a szektor teljesítménye vissza fog esni. Ki fogják találni azokat a mechanizmusokat, amelyekkel gyorsan, de megfelelően tudják szabályozni azt, hogy ne legyen vírusbehordozás.

Nagy Márton beszélt a 25 év alattiak jövő évtől tervezett adómentességéről, amelyet nagyon nagy horderejű lépésnek nevezett.

– A 16-tól 24 évig tartó korosztályban egymillió ember van, ebből 280 ezren dolgoznak. Ráadásul nagyon magas az úgynevezett inaktivitási ráta, ez azt jelenti, hogy nem is keresnek munkát, de az szja-mentesség nagyobb ösztönző arra, hogy aktívabbak legyenek és munkát keressenek. Ezért a munkaerőpiacot ez segíti. Azt feltételezem, hogy tízezres nagyságrendek lépnek be a piacra, de óvatosan kell bánni ezekkel a számokkal, mert nagyon sok részmunkaidős és diákmunkás is van.

Ne felejtsük el, hogy most ugyanúgy fizet szja-t a diákmunkás, de a kedvezmény őket is érinti, így ez a szám sokkal nagyobb lehet. Ma a diákmunkában dolgozók száma 180 ezer, ha összeadjuk a 280 ezret a 180 ezerrel, máris egy majdnem félmilliós rétegnél tartunk, akit érinteni fog ez az szja-mentesség – ismertette.

Mint mondta, a legfontosabb kihívás most a gazdaság újraindítása, ebben a fő lépés a beruházások ösztönzése, mert beruházás alapú növekedés volt 2019 előtt. – 2010 és 2019 között létrehoztunk egy beruházás alapú gazdasági növekedést 25 százalék fölötti beruházási rátával. Ezt kell visszahoznunk. Ebben a legjelentősebb lépés az állami és a családi beruházások ösztönzése – tette hozzá.

Nagy Márton: Hátunk mögött fogjuk hagyni a szomszédos országokat
Fotó: Havran Zoltán

A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerint 2020-ban a költségvetési hiány kilenc százalék körül alakulhatott és az államadósság 82 százalék körül zárt GDP-arányosan. – Ha nincs a válság, akkor 64 százalékos államadósság is kialakulhatott volna. Ez 18 százalékpontos különbség, ami annak köszönhető, hogy költöttünk a védekezésre, költöttünk az újraindításra, kiestek bevételek is a kisebb növekedés miatt, és ha a GDP visszaesik, akkor ez az arány is magasabb lesz. Tíz év konszolidációját, ha így nézzük, egy év alatt elvesztettük, de valójában ez egy nagyon szükséges lépés volt – mondta.

Arra a kérdésre, miszerint a járványnak milyen hatása lehet rövid- és közép távon az elmúlt években tapasztalt jelentős béremelkedésre, ezt mondta: – A foglalkoztatottság fenntartása megtörtént, ez egy nagyon nagy siker, mert a válságkor mindig attól félünk, hogy a vállalkozó sérül, és az első dolog az, hogy elbocsátja a munkaerőt. Ez nem történt meg. Bérben alkalmazkodnak a vállalatok, nem csökkentik a bért, hanem nem adnak akkora növelést. Tehát még ez is egy pozitív dolog, hogy lesz növekedés, csak nem akkora.

Ugyanakkor ha a gazdaság beindul, a bérnövekedési ütem visszatérhet. Alapvetően csak egy évről van szó, amikor a bérnövekedés nem 8-9 százalékos, hanem, mondjuk a fele, és nagyon pozitív dolog, hogy „így megúsztuk”, de ehhez kellett a jó magyar válságkezelés – tette hozzá.

Nagy Márton felhívta a figyelmet arra is, hogy 2021 és 2027 között az uniós pénzügyi ciklusban soha nem látott összeg fog rendelkezésre állni. Az uniós helyreállítási alapból 6000 milliárd, a normál költségvetésből 9000 milliárd érkezhet, tehát összesen 15 ezer milliárd forint. Ennyi pénz sosem állt rendelkezésre.

– A központi költségvetésből is finanszírozunk beruházásokat, ez évente elérheti nagyjából az 1000-1300 milliárd forintot, tehát hét évre 9000 milliárdot adhatok hozzá ehhez a 15 ezer milliárdhoz. A Magyar Nemzeti Bank is segít a gazdaságfejlesztésben, egy csomó forrást ad a gazdaságba, ami újabb 15 ezer milliárd. Állami pénzintézetek is vannak, és vannak még szupranacionális intézmények. Ez összesen ötvenezer milliárd, a GDP száz százaléka. És még nem beszéltem a magánberuházásokat finanszírozó hitelprogramról vagy működő tőkéről. Nagyon fontos, hogy ezeket a pénzeket jól kell elkölteni – tette hozzá.