Az autógyárak egyre súlyosabb helyzetbe kerülnek amiatt, hogy akadozik az általuk felhasznált csipek szállítása, ezért termelésüket esetenként szüneteltetni kényszerülnek. Mindez megterheli a járvány által amúgy is megviselt gazdaságot, ezért az amerikai elnök intézkedéseket tervez, hogy a hiány minél előbb véget érjen. Piacgazdasági körülmények között ritkán fordul elő, hogy valamiből tartósan hiány alakuljon ki, hisz olyankor sok vállalkozás azonnal rááll az adott termék gyártására. Olyan esetben azonban, amikor időt vesz igénybe a gyártás felfuttatása, mégis előfordulhat a hiányhelyzet, ami most a járvány miatti rendkívüli körülményeknek köszönhető, de részben az előző amerikai elnök, Donald Trump Kína elleni kereskedelmi háborúja is hatással lehetett a kialakult helyzetre.
A csipek piacán érdekes módon Kína nem tömeges gyártóként, hanem maga is vásárlóként van jelen, de pont a kereskedelmi háború miatt kezdte meg belföldi termelésének felfuttatását, ami természetesen ott is időigényes folyamat.
Mindazonáltal a két ország most egymás versenytársa a csipek importjában, ezért Biden az amerikai termelés felfuttatása mellett olyan országokkal akar együttműködni, amelyekkel baráti a viszony, és akár amerikai segítséggel is bővíthető a gyártás, egyúttal hosszabb távon is stabil felvevőpiacot biztosítva a helyi gyártóknak. Ahogy fogalmaztak: a stratégiai versenytárs országoktól való esetleges függés elemzése is benne van a programban, ezzel feltehetőleg főleg Kínára utaltak.
A program bejelentésekor a Fehér Ház közölte, hogy célja a hasonló válsághelyzetek gyors kezelésének biztosítása, annak megoldása, hogy az Egyesült Államok termeléskiesések, kereskedelmi zavarok vagy akár természeti katasztrófák, sőt versenytárs vagy ellenséges külföldi hatalmak esetleges lépései esetén is gyorsan reagáljon a kihívásra.
A világ csiptermelésének ugyan 47 százaléka amerikai cégekhez kötődik, de csak a gyártás 12 százaléka zajlik az Egyesült Államok területén, míg ez az arány 1990-ben még 37 százalék volt. Az előző elnök, Donald Trump magas vámokat vetett ki a kínai termékekre és megtiltotta az amerikai cégeknek, hogy bizonyos szektorokban együttműködjenek kínai versenytársaikkal, és a félvezetőszektor is ezek között volt.
